Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

tasztereket kellett készíteni, amelyekhez az említett bizottság végezte a szükséges felmérési munkákat. Májusban megkezdődött a bevezetendő fogyasztási és használati adó végrehajtására tett adatgyűjtés.

33 A kerületek lakóit mindkét új adónem fokozottan sújtotta, hiszen újabb csapást jelentett a korábbi kiváltságaik maradványaira. Fogyasztási adó a Jászkun Kerületben soha nem létezett. Használati adót is csupán a birtoktalan lakosok fizettek pálinkafőző kazánjaik után, egy kazántól 2 Ft-ot. A pénz a birtokos lakosság pénztárába folyt. Megjegyzendő, hogy birtoktalan lakos pálinkafőzése gyakorlatilag alig fordult elő. Létezett még egyfajta használati adónak nevezhető adónem, amelyet nem egyénekre, hanem a községekre vetettek ki. Ezt a királyi kisebb haszonvételek után a községek pénztáraiból a dicalis conscriptio elvei szerint fizették. Fedezetül a haszonvételekből bevett bérleti és jótállási összegek használatára kivetett rendes adó mennyisége szolgált. Ez a rovás összeírás természete szerint hol kisebb, hol nagyobb százalék volt, de 5%nál mindig kevesebb. Az új fogyasztási adónál, amint arról a miniszteri biztos leirata a kapitányokat tájékoztatta, a szeszesitalmérés, húsvágás, vásár- és piachasználat — ezek korábban királyi kisebb haszonvételek voltak — után a községeknek, mint e jogok birtokosának a bérlők által fizetett bérleti összeget mind fogyasztási adónak kellett volna tekinteni. Maga a kapitány is felháborodással reagált a tervezetre, hiszen a királyi szabadalmi adományokat, amelyeket eredetileg a Jászkun Kerület földbirtokos lakói kaptak, eddig minden uralkodó elismerte. A gyakorlatban a birtokosokból álló kerületi gyűlés a birtokosok beleegyezésével a szabadalom megvalósítását úgy módosította, hogy minden birtokos három hónapig megszorítás nélkül szabadon gyakorolhatja az italok, a bárány és sertéshús mérését, s ez után egyáltalán nem kellett használati adót fizetnie. A község pedig, mint a birtokosok jogi képviselője a kocsmáitatás és mészárszék jogot a birtokosok által neki átengedve egész éven át gyakorolta. De ha a birtokosok személyenként egész éven át maguk akarnák gyakorolni e szabadalmakat, arra királyi adomány szerint joguk lenne „bármely használati és fogyasztási adó megfizetése nélkül, szabadon", olvasható a levelezőkönyvi bejegyzésben. A helységek a királyi haszonvételekből származó jövedelmekből — melyek a birtokosokat illető községi pénztárba kerültek — fedezték az iskolák karbantartását, a tanítók fizetését, a szegény tanulók segélyezését. A község anyagi jólétének fenntartásában is jelentős szerepe volt e bevételeknek, mivel ugyanezen pénztárból fedezték a tenyészállatok beszerzését és tartását, a közlekedési eszközök fenntartását, a kárvallott birtokosok 33. BKML. Kf. Kunszentmiklós Cs. Kir. Kapitányság levelezőkönyve 1850. május 6.