Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

A Jászkun Kerület egyes helységeinek helyi igazgatási rendszere ebben a szakaszban formailag változatlan maradt. A kiváltságos mezővárosi rangot azonban elveszítették a helységek, valamennyi település községgé fokozódott le.

29 Az elöljáróságok azaz a tanácsok bírói hatásköre megmaradt, de a továbbiakban innen nem a kapitányhoz, hanem a kerületi (megyei) törvényszéki elnökhöz Kenéz Mihályhoz fellebbezhettek. A községek vezetésében szintén történtek személyi változások. A főkapitány még februárban felülvizsgáltatta a járási kapitányokkal a községi elöljáróságok személyi összetételét. Jelenteni kellett, vannak-e a községi elöljárók között olyanok, akik „akár képesség, akár főleg a jó érzelem hiánya miatt nem bírnak azon kellékekkel, kik a község elöljáróinál megkívántatnak."

30 Egyben a meg nem felelt személyek elmozdítására és a helyettük kinevezendőkre is javaslatot kért. Az utasítás nyomán a községekben is végbementek a személycserék. A kapitány által javasolt új tisztviselőkről a két tanácsi testület is véleményt alkotott. A testületek által legtöbb szavazatot kapott egyének és a kapitány által külön is támogatott nevek közül erősítette meg a főkapitány az általa legmegfelelőbbnek tartott személyt, mint új tisztségviselőt. 1850. márciusában már valamennyi helységben az újonnan megerősített — ezek között korábbi tisztségviselők is voltak — tisztikar állt a község élén. Az „ideiglenes közigazgatási rendezet" 32. paragrafusa Magyarország végleges közigazgatási rendje előkészítése érdekében elrendelte és a vezető tisztségviselők kötelességévé tette a hivatali területekre vonatkozó geográfiai, gazdasági és népességre vonatkozó statisztikai adatgyűjtést. Ennek szellemében, valamint az új adónemek kivetésének és behajtásának végrehajtását elősegítendő az első intézkedések közé tartozott az az áprilisi utasítás, melyben Jankovics főkapitány valamennyi helységben elrendelte a házak megszámozását, az utcák neveinek meghatározását és azoknak az utcasarkokon való feljegyzését.

31 Az ideiglenes földadó bevezetéséhez, az előmunkálatok megtételére minden községben 6 tagú választmányt alakítottak a tanács és a kistanács véleményének meghallgatásával. A választmány vezetőjének személyére a főkapitányhoz kellett javaslatot adni, s csak az általa elfogadott 3 fő közül választhatott a községi bizottmány.

32 Az 1850. március 4-i rendelettel bevezetett új földadó azt jelentette, hogy adót vetettek a föld termésére és az épületek haszonélvezetére. A végrehajtáshoz elsődlegesen tehát új foldka29. ILLYÉS Bálint: „Kedves kis Hazánk" Kuriszentmiklós a redemptiótól századunkig. Kunszentmiklós, 1976. 85. 1. 30. BKML. Kf. Kunszentmiklósi Cs. Kir. Kapitányság levelezőkönyve 1850. március 16. 31. BKML. Kf. Félegyházi Cs. Kir. Kapitányság érk. szám nélkül 1850. április 13., 1165. fők. sz. 32. u. o.