Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

ezért viselhette a hagyományos főkapitányi címet, az egyes járások élére kinevezett közigazgatási szolgabírók pedig a járási kapitány elnevezést. Az engedmények köre ezzel be is zárult. A volt szabad kerület — bár a korábbitól eltérő belső tagolással — megtarthatta területi épségét és hagyományos elnevezéseit, minden más korábbi önkormányzati joga azonban elveszett. A kerületi főbiztost (Szentiványi Vince) — aki az adott katonai kerületben a polgári közigazgatás élén állt — minisztériumi előterjesztésre a császár nevezte ki. A kerületi főbiztosnak alárendelt kormánybiztost, akit más megyében megyei főnöknek, a Jászkun Kerületben főkapitánynak neveztek, a kerületi főbiztos előterjesztésére a hadsereg fővezére nevezte ki. A közigazgatási járások élén álló szolgabírókat, esetünkben kerületi kapitányokat a főkapitány kijelölésére a kerületi főbiztos nevezte ki. A kerület lakosságának e személyek kinevezésébe — hagyományaiktól eltérően — még a jelölés erejéig sem lehetett beleszólásuk. Az egyes tisztségeknek alárendelt segédszemélyzet szintén kinevezéssel került hivatalába. A rendelet előírta, hogy minden kinevezésnél figyelembe veendő a folyamodóknak a kért hivatalokra alkalmasabb s ügyesebb volta, azoknak a „törvényes kormány" iránti ragaszkodása, a nemzetiségek egyenjogúsítása, s a korábbi közszolgálati alkalmaztatás ideje és minősége. A felkelésben „kompromittált" személyek semminemű közszolgálati hivtalt nem tölthettek be. A Jászkun Kerület egész tisztikarát 1850. január 21-én egyszerre nevezte ki a pesti polgári kerület főbiztosa Szentiványi Vince.

27 Az „ideiglenes közigazgatási rendezet" a hatásköröket csak körvonalaikban szabta meg. A rendszer egyik fő szempontja a közigazgatás és a jogszolgáltatás elválasztása volt. A közigazgatási tisztségviselők legfőbb feladata volt a törvények közzététele és végrehajtása, ideértve a minisztériumok utasításait, valamint az adott területükön a közrend és biztonság fenntartásáról gondoskodni. Feladatuk volt a lakosságot a császári kormányjóakaratáról meggyőzni és közreműködni a pártütők leleplezésében. Az „ideiglenes közigazgatási rendezet" előírta, hogy a hivatalos eljárásoknál császári sassal és a hivatalt megjelölő körirattal ellátott pecsétek használandók. A Hármaskerület és az öt közigazgatási járás hivatalai ezért nem használhatták tovább korábbi címereikkel ellátott pecsétjeiket. A kiváltságokra utaló jelképek, a kiváltságokkal együtt áldozatul estek a központi igazgatás és hatalom egységesítő törekvéseinek. Az új közigazgatási rendet az 1850. február 4-i Jászkun kerületi közgyűlésen tudatták a községek meghívott főbíróival és jegyzőivel. A meghívottaknak ekkor a községek pecsétjeit is magukkal kellett vinni, hogy a Jászkun Kerület levéltárába helyezzék.

28 27. BKML. Kf. Kiskun Kapitányság kig. iratok 55/1867. érk. 28. BKML. Kf. Prot. Pol. 25. p. 428.