Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

A Bach rendszerben a Jász, Nagykun és a Kiskun Kerület hármas egysége sem maradhatott meg változatlanul. Az egyes kerületek szétválása már 1849. júniusában felmerült a közgyűlésen. A kerületeknek „már csak földhelyzeti fekvésöknél fogva is kívánatos egymástóli elválásának elve kimondatván, s elfogadtatván, ennek mely útoni eszközlése végett" a szükséges eljárás kidolgozására június 26-án a kiskun községek Félegyházán tanácskozást tartottak. Patay József akkori jászkun kapitány az említett közgyűlésen felkérte a kiskunokat: nyilatkozzanak az elválás vagy együttmaradás mellett. Akkor a félegyháziak az együttmaradás mellett döntöttek, kijelentve, hogy „két régi históriai emlék rokonság, — évek során át jó és bal szerencsében való közös osztozkodás, s anyagi viszonyok kapcsolnak egybe."

23 A halasiak viszont örömmel fogadták az elválás eszméjét.

24 A véleménykülönbségek ellenére vagy talán éppen ezért a Jászkun Kerület egysége 1849-ben még változatlan maradt. Az egyes kerületek azonban 1850. január 21-től már nem léteztek, helyettük és belőlük 5 járás alakult. Geringer Károly Magyarország polgári ügyekben meghatalmazott császári biztosa 1849. november 13-án részletes utasításában megszabta a közigazgatási járások kialakításában követendő eljárást. A Jászkun Kerület felosztását közigazgatási járásokra a főkapitány javaslata alapján végezték. Alapul a népességszámot vették, némileg igazodva a hagyományos körzetekhez. A volt Jász Kerületből a jászberényi és a jászapáti járás alakult. A Nagykun Kerület változatlan maradt, csupán a neve lett Karcagi Járás. A volt Kiskun Kerületből (a korábbi alsó illetve felső Kiskunságból) két közigazgatási járás alakult, Kiskunfélegyháza és Kunszentmiklós székhelyekkel. (Lásd I. táblázat). Az újonnan alakított közigazgatási járások élére új, 1850. február l-jétől kinevezett kapitányok és tisztségviselők kerültek. Pethes Mihály nincs a tisztségviselők között.

25 A járások kialakítása nem talált osztatlan egyetértésre. A Nagykun, azaz karcagi közigazgatási járás kapitánya már 1850. február 17-én feliratban kérte a főkapitányt a karcagi járás kettéosztására. Véleménye szerint ezt nem csak a népesség száma, de méginkább a járás kiterjedése indokolná. A nagy távolságok ugyanis lassítják a kapitányi irányítás hatékonyságát.

26 A javaslatot a főkapitány nem fogadta el. Az így kialakult közigazgatási szervezet ideiglenes volt. Az elöljárók elnevezése — amint azt az 1849. október 24-én Haynau által közzétett „Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete" megengedte — itt a hagyományokhoz igazodott. A Jászkun Kerület élén álló megyei főnök 23. BKML Kf. Kgy. jgykv. 1. köt. 139.' 1. 24. BKML. Kh. Prot. Pol. XLVI. 228.1. 25. Pethes 1849 végén korábbi „helytállásáért" jutalmul megkapta a Ferenc József rendet, a kapitányi tisztségtől azonban meg kellett válnia. 26. SZML. Nagykun Karcagi Járási Cs. Kir. Kapitányság hivatalos eljárásainak fogalmazati jegyzökönyve. 156.sz.