Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

Az 1848-as márciusi forradalom után bekövetkezett változások a reformok híveit erősítették. A megszületett polgári szabadságjogokat érvényesítették a politikai életben. A feudális kötöttségek, a jobbágyrendszer eltörlése viszont nem, vagy alig érintette a szabad kerületek lakóit. A redemptus birtokosság számára mindez már évszázados valóság volt. A polgári jogok kiterjesztése gazdasági téren csak az irredemptusok és zsellérek számára jelentett reményeket. E kettősség ellenére a Jászkun Kerület Kossuth és a magyar szabadságharc mellé állt, s amellett — nem egyszer taktikázásba menekülve — a végsőkig kitartott. 2. A KETTŐS IRÁNYÍTÁS IDŐSZAKA, 1849. JANUÁR-JÚNIUS. 1849. január 5-én a császári seregekbevonultak Magyarország fővárosába. Ezzel nem csak katonailag, de az államigazgatás területén is kettős irányítás alá került az ország jelentős része. Január 15-én WindischGrátz létrehozta a budai, pozsonyi és soproni katonai kerületeket, s ezekben a törvényhatóságok irányítására királyi biztosokat nevezett ki. A budai katonai kerület — élén gróf Wrbna altábornagy állt — Pest, Fejér és Esztergom megyéket, valamint a Jászkun Kerületet foglalta magában, székhelye Budán volt. A kialakult kettős irányítás következményeként a törvényhatóságok elbizonytalanodtak. A mindenkori katonai erőviszonyok, a hadihelyzet alakulása szabta meg, hogy az önkormányzatok melyik hatalom képviselőinek, illetve hatóságának intézkedéseit hajtották végre, vagy éppen mindkettővel szemben várakozó álláspontra helyezkedtek. A Jászkun Kerületek önkormányzata 1849-ben, a hozzá érkezett utasításokat, kerületi intézkedéseket és a saját közgyűlési tevékenységét tekintve a hadi helyzet változásainak volt kitéve. 1849. január 7-én a Jászkun Kerület területét is elérte a hadiállapot. A január 4-én tartott közgyűlésen még Szentkirályi Móric főkapitány elnökölt, majd Pestre távozott, ahol csatlakozott Windisch-Grátzhez és behódolt az osztrák katonai vezetésnek. Január 11-én a kerületek közgyűlésén már Kálmán Sándor elnökölt. Elnöksége csupán ügyrendi feladatkört jelentett, hiszen Szentkirályi helyére mindkét hatalom kinevezte a maga kormánybiztosát. Windisch-Grätz a Jászkun Kerület és Pest megye élére közös kormánybiztost nevezett ki Babarczy Antal volt Csongrád megyei alispán személyében. Kossuth, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke az árulónak