Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

ták meg a bevételek. 1849-ben a haszon az erdőkön már 2136 pengő forint volt, amely összeg 1850-re 4731 pengő forintra, 1851-ben pedig már 8946 pengő forintra rúgott, amely összeg már a város bevételei között is figyelemre méltó tételnek számított.

226 Végezetül arra vonatkozóan idézünk adatot, hogy a telepítések a későbbi eladások révén is jó befektetésnek bizonyultak a város számára: 1848 januárjában Kis nyírben és Szentlőrincen erdőrészek eladásából 12 és fél ezer váltó forint bevételre tett szert a tanács..

227 A közösség egészét ennyire érzékenyen érintő terület ellenőrzése érthetően mindvégig a tanács egyik jelentős igazgatási feladata volt. A XVIII. század során is a város erdeit mindvégig csőszök vigyázták, akiket különféle kedvezményekkel is igyekeztek lelkiismeretes munkára bírni.

228 Az erdők védelme érdekében született több rendelet is már a XVIII. században. A tüzelőanyag hiányából adódó állapotokra is fényt vet a következő rendelet, amely az erdőcsőszök regulázását szolgálta: „A csőszök sem szentkirályi, sem szentlőrinczi, sem talfáji, sem nyíri csőszök ennekutána tüzelésnek okáért töviről csak szálfát is levágni ne merjenek magok számára, hanem csökeket szedjenek vagy száraz ágakat szedjenek, vagy marhaganéllyal is tüzeljenek, kemény büntetés alatt."

229 Nem egészen egy évtized múltán újabb rendelettel volt kénytelen védeni az erdők regeneráló képességét a pillanatnyi érdekkel szemben: „...Mivel hogy az erdő megromlásának kiváltképpen való oka az, hogy minden különbség nélkül minden ember akkor vágja, mikor teczik, és így ideje kívül vágattatván, többé sarjadékot a fa nem verhetne, holott az erdők conservatiojára in concreto kiki köteles contractualiter ennekutánna semmiféle történetekben l-o Április — usque 1, Octobris senkinek sem lész szabados vágni erdejét, melly hogy nagyobb foganatba menjen, a csőszöknek is ki fog adattatni azon rendelés, hogy az által hágókat a büntetésre elől állíttassák."

230 Ugyancsak a fiatal erdők védelmében tiltotta meg a tanács a korábbi szokásjoggal szemben a száraz gallyak gyűjtését, mivel a fákban is sok kárt tettek. Részben még a XIX. század elején is kísértő fahiány, részben a fiatal erdők védelme érdekében tiltotta a magisztrátus „a kocsmák elé alkalmazni szokott ágak és oszlopok" elhelyezését, „miután ezek az erdő rongálással járnak".

231 A közösség tulajdonában lévő erdők használatával kapcsolatosan különbséget tett a tanács azok között, akiknek volt saját erdejük, és azok között, kiknek nem. A város erdeiből különféle vesszőket, 226. IV. 1504. c/ 181. 75. 227. 1503. a/1142. tsz. 228. Akisnyíri erdőcsősz bére 1721-ben: a pénzbeli ületményén kívül egész ruha, azaz dolmány, nadrág, továbbá két pár fehér ruha, két fertály búza volt. IVÁNYOSI-SZABÓ: 1991/c 56. sz. dokumentum. A bérekre vonatkozóan 1. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/a 229. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/a 126. dokumentum, 1779. február 19. 230. rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/a 169. 1787. 231. rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/a 257, illetve 232.