Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

való beültetése.

217 1825-ben, amikor a szőlő telepítésre szánt parcellázásokat fel is függesztette a tanács, mivel a munkabérek hirtelen megnövekedtek, az erdőtelepítés nem szünetelt.

218 Ezért 1827-ben Szikrában a kocsma környékén osztottak ki jelentős területet. 1833-ban a cethali kocsma mellett 76,5 hold futóhomokon telepítettek erdőt. Ugyanott a következő évben újabb 23 holdat erdősítettek. Két évvel később ismét közel 100 holddal bővült az erdő a kocsma mellett.

219 Bár ezek a telepítések nem voltak grandiózusak, de feltétlenül következetesek. Csaknem évenként újabb és újabb részeken zöldültek ki az erdők a gazdák szorgalma révén, és mind több pusztát mentettek meg a homok további áradásától. Csak 1846-ban pl. Gyenes Mihály mérnök irányításával 589 hold erdőt telepítettek, amely a városnak 1474 váltó forintjába került. 1848-ban pedig a különféle pusztákon 38 helyen 145 hold új erdővel növelték a védősávokat.

220 De nemcsak a mennyiségre törekedtek. A mintagazdaság létrehozása során egy holdnyi területet szántak arra, hogy ott a különféle fák meghonosításának lehetőségeit, illetve a már ismert fajták tulajdonságait közvetlenebbül is vizsgálni tudják.

221 1849-ben a kisnyiri erdőt tölgyfával telepítették

222 A telepítéseket szigorúan összekötötték az erdők folyamatos gondozásával. Az erdőket tisztogató és nyesegető munkásoknak időről időre jelentős összeget utaltak ki: 1848-ban február derekán 400, áprilisban 500 váltó forintot adtak ki e célra. 22 Az erdőkkel való törődés hosszabb távon feltétlenül gazdaságossá is vált. 1848-ban csak a jelzett gondozás révén több mint 86 ezer kéve rőzsét gyűjtöttek össze, melyért 1407 váltó forintot kaszíroztakbe.

224 1 Az erdők hasznosításának több más lehetősége is volt. Bár ezek nem jelentettek egy egy alkalommal rendkívül nagy bevételeket, és csak mérsékelten csökkentették a tanács állandósult pénzügyi gondjait, azt viszont érzékeltették, hogy az erdővel való gazdálkodás hosszabb távon hasznos is lehet, és emellett több téren is szolgálja az egész település érdekeit a maga közvetett eszközeivel. A makknak és a gubacsnak a szedését már évek óta bérbe adta a másodbíró. Csak a nyíri erdőért 190 forintot fizetett a bérlő, de bérbe adták Talfája, Szentlőrinc, Szentkirály és a Tőjösi erdő makk és gubacstermését is.

225 Az igen jelentős kiadásokat mind gyakrabban halad217. IV. 1504. b/931. 218. ÍV. 1503. aj 1825. 158. 219. ÍV. 1504. b/76. 749-753. L. még a szőlő és gyümölcstermesztés fejezeten belüli kimutatást is. 220. IV. 1504. c/ 178., illetve IV. 1504. aj 1848. II. 1469. tsz. 221. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/c. 104-5. 222. IV. 1504. b/76. 758. 223. IV. 1504. aj 1848. 1076. tsz. 224. IV. 1504. aj 1848. 1300. tsz. 225. ÍV 1504. aj 1848. 1372. tsz., illetve IV. 1510. a/1848/49.