Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

osztása: házak után járom szerint osszák fel, hogy kiki maga járma után esendő földben erdőt plántálhasson, melly neki tulajdona lészen. Ha valakiknek nincsen mibül plántálni, szabad lészen a Ballószegben és más szabad földön található nyárfa fiatalokat felásni, és magok földjébe ültetni.

210 Úgy látszik, hogy ez a kedvezmény nem járt kellő sikerrel, mert a következő év tavaszán ismét adminisztratív intézkedésre kényszerült a magisztrátus: „Minden járomra 50 szál fűzfát vagy egyebet vessenek, és a király erdeiben plántáltassák minél előbb, s magok jelen lévén, kiki mit plántált, számba vegyék.".

211 Ezek az intézkedések, ha nem is hoztak valami rendkívüli eredményeket, a kialakult akkut gondot valamelyest oldották. Az 1786-ban elvégzett összeírás során mindenesetre Kecskemét határában már 1207 holdnyi erdőt vettek nyilvántartásba, amelyből évenként 1722 öl kemény fát és 27 öl lágy fát nyert a lakosság.'

212 A XVIII. század végén az erdősítés elősegítésében újabb okok is közreműködtek, amelyek lényegesen hatékonyabbnak bizonyultak. Bár a futóhomok elszabadulásában nem az erdők kiirtása játszotta a fő szerepet, annak megfékezésében az erdősítés kétségtelenül az egyik leghatékonyabb eszköznek bizonyult. Ezt a város vezetői a század végétől egyre tisztábban látták, és évtizedeken át tudatosan bővítették mindazon helyeken az erdőket, ahol a homok elemi csapásként jelentkezett. Az első ilyen irányú döntés minden bizonnyal 1790-ben született, amikor „...a ballószegi homok az élő földeket elborítással fenyegetvén, akadályozására..." intézkedés történt.

213 Ezután egymást követték az újabb és újabb rendeletek: „Elhatároztatott, hogy Ballószegnek egy része az ottani homok továbbterjedésének megakadályoztatása végett a lakosok között erdőültetés céljából kiosztassék.

214 A homokos rész erdő ültetés végett történő nagyarányú parcellázása 1801-től kezdődött. 1810-ig csak erdőt engedtek ültetni, ettől kezdve már szőlőt is. Az itt telepített szőlők kapták a Halesz elnevezést.

21. Az 1-3 holdas parcellákon az erdők igen szépen tenyésztek, és már 1802-ben megfogalmazódott a szándék, hogy egész Ballószöget be kell telepíteni. Tény, hogy 1810-1 l-ben ugyanitt újabb 500 holdat ültettek be.

216 A következő években, évtizedekben mind több helyen került sor erdőtelepítésekre: 1806-ban a Csalános tó felső részén levő homokot osztották ki, 1817-ben Szentlőrincen árkoltak körül újabb részt erdőnek, és történt meg tölgyfával 210. XV. 9. 180. 1757. október 18. 211. XV. 9. 1758. március 4. 212. FÖRDŐS: 1933-34. A szerző a 44. oldalon 1207, a 49-en 2085 holdnyi területet említ. 213. ÍV. 1504. b/ 76. 747. 214. ÍV 1504. b/748. 215. BENDE: 1929. 14. Tekintettel arra, hogy a szőlőültetés hatására a munkabérek emelkedtek, a további telepítést a tanács megtiltotta, és csak 1828-ban oldotta fel azt. 216. XV. 4. Szabó Kálmán jegyzetei, illetve IV. 1504. b/ 76. 748.