Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

Csak az 1840-es években válik megbízhatóbbá az adatközlés, miután a város határában mind több szőlőt mértek fel szakképzett mérnökök. De a szabadságharcig ezzel a munkával teljesen nem végeztek.

1

'

6 Mindehhez hozzá kell vennünk, hogy a szőlőnek kiosztott területet nem telepítették teljesen be, hanem mivel régi szokás szerint körülárkolták azokat, jelentős területek estek ki, és a legtöbb esetben a szántóval, kerttel nem rendelkezők több más növény számára is hagytak elegendő helyet: „...A körbe eső veteményes földeket szőlőkké, vagy ezeket amazokká, vagy pedig gyümölcsössé önként..." alakíthatta át bármelyik gazda.

157 Éppen ezért a XIX. század első felében kiosztott földeket sem lehet úgy kezelni, hogy az pontosan azonos ugyanakkora területű termő szőlővel. Visszatérő kitétel a különféle vagyonbecslésekben és végrendeletekben a szőlő területének megállapítása után a veteményes kert terjedelmének rögzítése.

158 Bár a Kecskemét környékén telepített szőlők területének növekedését egészen pontosan nem is tudjuk rögzíteni, néhány adattal elég pontosan tudjuk azt érzékeltetni. Az 1780-as összeírás adatai alapján 10884 kapás nagyságú területet adóztattak meg, amely kb. 1360 holdnak felelt meg.

1,9 Ennek ismeretében értékelhető igazán a későbbi növekedés: 1836-ban 2578, 1843-ban pedig 3387 kataszteri holdra tehető a régi és az új szőlők területe.

160 Ez az egyéként igen jelentős szőlőterület sem tudta folyamatosan kielégíteni a helyi szükségleteket. A hódoltság korában rendszeresen kénytelen volt bort vásárolni a város. Ezt a helyi fogyasztáson túlmenően a különféle katonai egységek kiszámíthatatlan igénye is szükségessé tette. A főbírói és a másodbírói számadások évről évre a vásárlások sorát rögzítették. Csak 1668-ban Pestről, Baranyából, Csongrádból, Dunaföldvárról, Szegedről, Tolnából, Soltról és Kőrösről szállítottak jelentős mennyiséget.

161 De a későbbi évtizedekből is bőven maradt adat arra, hogy az igé156. Ebből a munkából Sallai Károly mérnök vállalt igen jelentős részt, és 1848 decemberéig a Budai úttól a Borbás közig 1695,9 holdat, a Csalánosban pedig 411,6 holdat mért fel pontosan. IV. 1504. b/1848. III. 2778. tsz. 157. CSÁNYI János: 1840. 78. 158. IV. 1504. c/ 204-206. vagyonbecslések 159. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/b 269. Egy kapás terület 200 négyszögölnek felelt meg. Az 1850-51-ben készült összeírás fejlécén egyértelműen ekkora területűnek határozták meg az egy kapás nagyságot. 160. BENDE László: 1916. 25. Csányi János 1840-ben írt ismertetőjében a régi szőlők területét 4000, az újabb telepítésekét pedig 1600 holdra teszi. Nemjelzi viszont, hogy minek alapján és milyen holdban számolt, illetve nem rögzítette azt sem, mit ért régi telepítésen, és mettől kezdve értendő az új. Bizonyos összehasonlítási alapot adhat, ha figyelembe vesszük Kiskunhalas szőlőterületét: 1828-ban 1905 holdat tartottak nyilván, és ez csekély eltéréssel 1890 tájáig változatlan maradt. NAGY SZEDER István: 1935. 23. 161. IV. 1510. il Főbírói számadások, 1668. 27-38. és a következő évek feljegyzései.