Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

Az egyik legjelentősebb ipari növény kétségtelenül a dohány volt. Ez a mára egyik legelterjedtebb élvezeti cikk alapanyaga kezdetben Európában csak dísznövényként terjedt. Magyarországon az 1570-es években jelent meg, és minden szigorú tiltás ellenére gyorsan népszerűvé vált.

118 Kecskeméten 1673-ban már a városi számadásokban is feltűnik.

119 A város lakosai közötti jelentős népszerűségét bizonyítja az, hogy már 1678-ban statútum tiltotta, hogy dohányt akár boltokban, piacon vagy magánházaknál áruljanak. 1699-ben a gazdát 12, a szolgát 6 forint bírsággal büntették. „Ha háromszor ismételten rajta kapatott, erősen megveretett, és ha negyedszer is rajta éretett, akkor a város piacán lefogatik és minden testrésze összetöretik, azután mehet szolgálatra." A drasztikus büntetések sem tudták megfékezni a dohányzás szenvedélyének gyors terjedését. Figyelemre méltó, hogy 1715-ben már nem a nikotin élvezetét tiltják, hanem a dohányzás okozta tüzeket kívánták kiküszöbölni. Ugyancsak a tűzesetek megelőzése végett hozott igen szigorú tilalmakat a megyei közgyűlés is.

120 A XVIII. század végére már a jobb megfigyelőképességgel rendelkező utazók számára is egyértelmű lett, hogy Magyarországon a bor mellett a dohány vált legfőbb kiviteli cikké.

121 Tekintettel arra, hogy tömegéhez képest elég magas értéket képviselt a szárított dohány, nagyobb távolságra is kifizetődővé vált szállítása, így az ország mind több részén termesztették a hazai és a külföldi piacra. Kecskemét határában az 1790-es évekből maradt adatunk szervezett dohánytermesztésről. Minden bizonnyal már korábban kezdődhetett a város megvásárolt pusztáján Pusztaszeren a termelés, mivel 1792-ben már engedményeket is kaptak a magisztrátustól, amennyiben a „dohányosoknak a haszonbér pontos fizetése mellett az ottani halászat megengedtetett".

122 1793-ban már a korábbi szerződés megújításáról döntött a tanács, amennyiben 350 forint árenda fejében engedélyezte a további termelést.

123 Ezt követően két évtizeden át az adatok sora igazolja, hogy Pusztaszeren folyamatosan végeztek dohánytermesztést. A kecskeméti gazdák is igen jól érzékelhették ennek fontosságát, hisz a reformkor végén létrehozott mintagazdaság egyik igen fontos feladata lett, hogy e kultúrnövény termesztésének szakszerűbb formáját részben kidolgozza, részben pedig népszerűsítse: „mert sokan művelik ugyan nálunk már a dohányt, de még a fajjait, azoknak belső minéműségét kevesen ismerik, a véllek való helyes bánás módját, czélravezető elkészítését s elkülönítését pedig alkalmasint nem is tudják." Éppen ezért a mintagazdaság 50 hold területéből hatot dohánytermesztésre szántak.

125 118. TAKÁCS Lajos: 1964. 11-12., ilieve GAÁL László: 1978.356. 119. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/c 296. 120. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991. 32., 49-50., 54-55. 121. GAÁL László: 1978. 357. 122. IV. 1504. b/ 727. 123. IV. 1504. cl 190. Április 24-i bejegyzés. 124. IV. 1504. bl 76. 727. 125. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/c. 108.