Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

Halason a török hódítás alatt s az 1745. évi redempció idejéig csaknem kizárólag református vallású lakosság élt.

5 A katolikus betelepítés az 1766. évi helytartótanácsi döntés (a más vallásúak beköltözését tette lehetővé) következtében indult meg, amely azután — a témánk szempontjából különösen lényeges — egyéni és közösségi konfliktus forrása lett. Ez utóbbira egy példa: a katolikusok még 1803-ban is panaszkodtak, hogy az ingatlanszerzésben gátolják őket. Ez a felekezeti viaskodás, szembenállás a helyi mindennapi életben még a XX. század első felében is jól látható volt. így például mereven tiltották a katolikusok és reformátusok közötti házasságot, de még az utcán közösen sétálókat is megszólták. Ismereteink szerint a tanácsi vezetést a XIX. század közepéig-végéig nagyrészt a református presbitérium tagjai alkották. A lakosság vertikális tagozódását — a vagyon, a tekintély mellett — leginkább a rendi állás, pontosabban a redempcióig állandóan visszavezetett redemptus, irredemptus és egyéb köztes, réteg-státushelyzetek határozták meg. A horizontális megosztottság pedig eleve adott volt:

6 a vallás, az életmód, a műveltség révén kialakult — még eléggé nem ismert — hálózat volt ez. (L. I. táblázat) I. táblázat A népesség létszáma és vallási összetétele 1769/ 70 % 1804 % 1857 % 1900 % J Római kat. 67 2 1946 23 4241 31 9963 50 Görög kat. 9 15 Görögkeleti 40 17 [Ágost h. evang. 102 3 160 65 186 Ev. református 3401 95 6338 74 8979 66 9054 45 Izraelita 62 0,7 332 2,4 603 3 egyéb 28 összesen: 3570 fő 8591 fő 13626 fő 19866 fő Mint látható, a XIX. század végén egy száz éves átrendeződés során a római katolikusok száma meghaladta az evangélikus reformátuso5. NAGY SZEDER István: 1936. 5-20., 32-37. p.; PAPP László: 1941. 8-14. p.; XX. századi adataink egy része szóbeli forrásból származik. 6. NAGY SZEDER István: 1935. 120. p.; BKML Kkh. V. 244. i. Népösszeír. 1857.; MStK: 192. 200-201. p.