Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

két, bár a hatalomgyakorlás nagyrészt az utóbbiak kezében maradt. A zsidóság létszáma a századfordulóra közel tízszeresére növekedett. Ehhez tartozó és megválaszolandó kérdés az is, hogy népességükhöz képest mekkora volt a kisvárosi gazdasági-társadalmi polgárosodásban betöltött szerepük? E funkció erejének megítéléshez foglalkoznunk kell a helyi társadalom strukturális elemeivel is. A különböző mértékben hasznosítható XIX. századi összeírások közül leginkább az átalakulás — általunk vizsgált időszakának — „befejezését" jelző 1900. évit vehetjük majd figyelembe. A már hangsúlyozott agrárszektor túlsúlyára utal például az 1828. évi adóösszeírás ipari-merkantil szférát tükröző adata: 260 kézműves, 7 kereskedő (kb. 9%). A városiassági értéket markánsan mutató ipari-kereskedelmi szerepkör regionális súlytalanságát, pontosabban: jóformán csak a helyi szükségletek kielégítését, a korábbi helyzet több évtizedes konzerválódását tükrözi az 1857. évi népösszeírás. E szerint is az iparűzők (274 fő, 2%) és a kereskedők (61 fő, 0,4%) kicsiny számát állapíthatjuk meg. Az 1900-ban közel 20000 fős település lakosságának 75%-a (keresők és eltartottak) az őstermelési ágazatból élt meg. Az ipari-kereskedelmi-hitel szektorban élők aránya valamivel meghaladta a 10%-ot. S mivel munkánk fő célja a halasi zsidók tevékenységének és a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepének kutatása, már most kiemelhetjük, hogy őket elsősorban ez utóbbi foglalkozási csoportokban találjuk meg. A helyi társadalom nagy tömbjét a földbirtokosok alkották. A Jászkun Kerület 1876. évi megszűnése előtti (1873.) birtokmegoszlási szerkezetet mutatja a következő összesítés:

8 L. II. táblázat A redempcióig visszavezethető birtokaprózódást a kiegyensúlyozódási tendenciával is illethetjük. A tulajdonosok 97%-a 100 holdat, illetve annál főként kisebbet birtokolt. 7. Szolnok Megyei Levéltár (a továbbiakban SZML) IV. 3. a. Összeírások. 1832. 2184. sz.; B-KMLKkh. V. 244 i. 1857.; MStK: 1904. 398-399. p. 8. NAGY SZEDER István: 1935. 130. p.