Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

A továbbiakban a téma általános társadalomtörténeti kérdéseivel nem foglalkozunk. Ismertnek tekintjük a zsidókat sújtó diszkriminációs jogi. vallási, társadalmi, gazdasági kirekesztettségi tényezőket is, valamint az ezeket rögzítő, illetve az idők során feloldó törvényeket. A lehetőleg személyre lebontott kutatás során a következő főbb városi, tehát főként hivatalos levéltári forrásokra támaszkodtunk: tanácsi jegyzőkönyvek, közigazgatási iratok, adó- és népösszeírások, hitközségi anyakönyvek, hagyatéki iratok, betáblázási- és vagyonátruházási jegyőkönyvek. A TELEPÜLÉS 1876-ig a Hármas Kerületbe betagolt Halas mezővárosa helyzeti energiái és történelmi körülményei miatt nyugat-európai értelemben kevés városias jegyet őrzött.

4 A török hódítás nyomán, a pusztásodás rohamos terjedésével, a legelőterület megnövekedésével és a nagyállattartás uralkodóvá válása által, illetőleg a lakossági törekvések révén a XVIII-XIX. század fordulójára már nagyrészt kialakult a városkörnyéki tanyahálózat. A város és vidékének homokos, buckás, sok helyen szélhordta földjein a gazdálkodás csaknam kizárólagosan marha-, ló-, de leginkább juhtartásból állt. A helyi gazdaság nem-agrár szektorainak fejletlensége folytán a lakosság csak nagyon lazán kapcsolódott a piachoz, a termelés lényegében önellátó maradt. S ha létezett is piaci kereslete az itteni agrártermékeknek (gyapjú, bőr), az azokat értékesíteni képes lakosok már annál kevesebben voltak. S összességében hiányoztak a szervezési feltételek is. Az egyéb ismert nehézségek mellett itt elég arra hivatkozni, hogy ez a paraszti üzem vagy másképpen fogalmazva, mezővárosi érdekközösségi szabályozás alatt álló termelés jófonnan csak tavasztól őszig működött. S az állatarttás révén megmutatkozó tőkeakkumuláció is csak nagyrészt lehetőség maradt. 3. A források legnagyobb részének lelőhelye: Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunhalasi Részlege (továbbiakban B-KML Kkh.) 4. Kiskunhalas történetéről ld: NAGY SZEDER István: 1926.; NAGY SZEDER I.: 1935.; A zsidóságra vonatkozó munkája: A halasi izraeliták története, 66-75. p. In: NAGY SZEDER I.: 1936.; NAGY SZEDER L: 1923.; Aredempciórald.: TÁLASI István: 1977. 51-55. p. A városra és szerepkörére, pontosabban, „piacalattiságára" — BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet itt nem sorolt munkáin túl ld.: BÁCSKAI Vera — NAGY Lajos: 1984. 7-9., 14-15. p. BÁCSKAI Vera: 1988. 197-199. p.