Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

és helyi elöljáróságok öltözködéssel kapcsolatban hoztak, és a hagyatéki leltárakból azonosítható öltözködési kultúra azt tükrözi, hogy az egyes társadalmi rétegek életmódja és öltözködése jól körülhatárolhatóan eltért egymástól. A kerületi rendelkezések különösen a 18. század utolsó harmadában foglalkoznak az öltözködés szabályozásával. Igen alaposan körülírták, mit viselhetnek pl. a béresek és mit nem. Tilos volt a béreseknek rövid inget és széles hátravalót hordani. Aki mégis ilyet viselt, 24 órás árestom után 24 korbácsot kapott, a tiltott ruhadarabot pedig széthasogatták. Ha sikerült kideríteni, még a varró asszony is 20 korbácsot kapott. Tilos volt sapkában járniuk, mert őket a régi magyar süvegek viselése illette. Béres szolgának csak sarkantyú nélküli csizmája lehetett, de ha mégis nála „sarkantyú találtatik" 24 óra árestomot kap és „sarkantyúja leverettessen". Ha béres gyolcs inget hordott, ezért 24 órás árestomot kapott csak vizén. Ugyanezek a tilalmak a juhászokra, gulyásokra, de főleg ezek bojtáraira és a csikósokra is vonatkoztak.

79 A csikósok sarkantyúviselését különösen erélyesen tilalmazták. A női szolgálókra vonatkozóan rendszeresen tiltották, hogy a bérükbe tartozó ruhajuttatásba a földbirtokos gazdák asszonyalt megillető ruhadarabok kerüljenek. Az évi bériimitációk visszatérő tiltó záradéka, hogy a „szolgálók selyem vagy teveszőr pruszlikot, annyival inkább arany ezüst paszománttal, vagy fonásokkal ki ékesítve viselni ne bátorkodjanak". Nem kaphattak selyem és török kendőket sem.

80 A túlköltekezést és pazarlást nemcsak a földnélküliek, hanem a lakosság minden rétegénél tiltották. Ezért tanácsi rendelkezés szabta meg azt is, hogy a kocsmákban és mészárszékekben mennyi hitel adható. A hitelbe vásárlás rendszeres volt. A mészárszékben felvett hitelt például kimérésre átadott állatokból törlesztették. A kocsmákban az „első gazdának" 3 Ft-ig a „másodiknak" 2 Ft-ig lehetett hitelt adni, itt ha az adós nem fizetett, a tanács segített az adósságot behajtani. A lakosság többi rétegénél azonban a kocsmáros csak saját felelősségére hitelezhetett.

81 A boltokban a tehetősebb gazdának 3 forintig, a 79. BKML, Kh. lt. V. 201. C. ProL Currentalium V. p. 41/1773. 80. BKML. Kh. lt. V. 201. C. Prot. Currentalium XXIII. p. 348-350. 81. BKML. Kf. IL V. 101. A. Prot. Pol. 3. p. 106.