Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

ellenértékét ő kapta meg a többi ugyanabban a falkában állatot őrzető gazdától. Bérük éves szinten többszöröse a napszámosokénak, de még a béreseknél is magasabb volt. Akkor, amikor az öreg béres évi bérét, a nem pénzbeli juttatást is pénzre számítva, átlagosan 40 Ft-nak vehetjük, a legjobban fizetett pásztor a számadó gulyás évi 150 Ft készpénzt — igaz bojtárt ebből neki kellett fogadni — 15 marha teleltetést, heti 7 kenyeret és ahhoz tartozó eleséget kapott. Még a leggyengébben fizetett kanász bére is 25 Ft, 20 véka búza, 2 pár bocskor és egy hétre 3 kenyér volt.

77 Nem kívánunk a pásztorokkal bővebben foglalkozni, hiszen a pásztoréletről Tálasi István kitűnő feldolgozásainál aligha lehet többet mondani.

78 Itt csupán a témánk szempontjából fontos félegyházi sajátosságokat emeljük ki. A bérek évenként ingadoztak, mert pontos mennyiségüket a pásztor őrizetére bízott állatok száma is befolyásolta. A tehéncsordás fizetsége úgy is volt megszabva, hogy bizonyos számú tehén után — általában — 1-4 véka búza és egy kenyér járt. A nyájjuhász minden 100 juh után kapott 1 véka búzát, de ugyanilyen változó mennyiség volt a fejős juhásznak járó vasárnapi tej mennyisége Összeségében mégis azt mondhatjuk, hogy a pásztorok a földnélküliek közül a legkönnyebben gazdagodó csoportot alkották. A legtöbbnek háza volt a városban, és a számadók az irredemptusok közé számítottak. A commoranspásztorok kezdetben bojtárok, vagy alárendeltek, akik közül sokan bizonyára könnyebb és gyorsabb gazdagodás reményében választották ezt a foglalkozást. Természetesen az egyéb kétkezi munkából élőknél lényegesen szabadabb életkörülmények vonzása is érvényesült. A földnélküliek közül sokan vállaltak városi szolgálatot, csőszséget és egyéb szegődményes munkát. Az ő kapott bérük változó, általában éves szerződéssel nyertek alkalmazást, s a készpénz mellett, ruhaneműt és esetleg kis kertföldet is kaptak olyan helyen, ahol másnak nem kellett. A csőszöknek esetenként laka si is a helység adott. A földnélküliekkel kapcsolatban a tanács irányító és felügyelő hatalma nemcsak a munkavállalás feltételemek szabályozására terjedt ki. Számos olyan megkülönböztető intézkedést hoztak, amely az egyes társadalmi rétegek életmódját befolyásolta, és a helyi vezetés által meghatározott mederbe terelte. Az egyes társadalmi rétegekhez tartozók megkülönböztetésére a legegyszerűbbnek a ruházkodási viselet rétegekhez kötése bizonyult. Népviseltről olyan értelemben, mint az ország más részein, Félegyházán nem beszélhetünk. Viszont azok az utasítások, melyeket a kerületi 77. BKML, Kf. lt. V. 101. A. Prot. Pol. 8. p. 27. 78. TÁLASI: 1936