Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

ból, teleltetésből és vetésből tevődött össze. Az 1770-es évek után a bérből elmaradt a ruhanemű, és emelkedett a pénzbeli juttatás. A bérek összege alig változott az idők során, változás csak a marhateleltetésnél volt, esetenként többet, máskor semmit nem vállalt a gazda. Béresek bére:

74 Öreg béres, „ki a gazda személyét viseli" 25 Rft. 3 véka őszi, 3 véka tavaszi vetés, 4 marha teleltetés. Második béres, „aki hasonló ember", 20 Rft, 3 véka őszi, 3 véka tavaszi vetés és 2 marha teleltetés. Harmadik béres, „aki jó kaszás", 20 Rft, más semmi. Negyedik béres, „ha már jó gyűjtő gyerek", 8 Rft, (15 évesnek 12 Rft) és heti 3 kenyér, egész ruha, szűr, kankó, süveg, 2 pár fehér ruha és bocskor Visszatérő fenyítése a béreseknek, hogy ha megszabott bérért elszegődni nem akarnak, azonnal árestomba tétetnek, „mert magokat le tenni és az szolgálatbúi ki állani átallyába valaki csak szolgálatra való megnem engedtetik."

75 Félegyházán, akinek 4 jármos ökre és 3 kocsis lova nem volt, a bérességet fel nem hagyhatta; de ha mégsem akart elszegődni, elsőként 25 pálca büntetést kapott, azután „az Helységbül is ki menni kéntelenittetik, lakosnak átallyában meg nem szenvedtetik, hapedig Gazda az illyen embernek zsellérséget ád, s házához fogadgya, elmúlhatattlanúl 3 Ft-ra büntettetik."

76 Azokra is vonatkozott ez, akik az előző évben álltak ki a bérességből. Külön munkáscsoportot képeztek a faragók, házrakók és nádazók. Az ő bérük a kaszásokéhoz igazodott, de annál 1/3 résszel magasabb volt. A birtoktalanok, különösen a commoransok közül kerültek ki az állatok őrzését és ehhez kapcsolódó teendőket ellátó pásztorok. Rangsor szerint a következők tartoztak ide: gulyások, szilaj ménes csikósa, kezes ménes csikósa, ökör csordás, tehén csordás, nyájjuhász, fejős juhász, esztendős kanász, csürhés kanász és a hozzájuk tartozó bojtárok, segítők. Bérüket Szt. Györgytől Szt. Lőrincig kapták, Megfogadásuk a tanács előtt történt. A tanácsülésen dőlt el, melyik gazda állata melyik gulyába, ménesbe vagy nyájba tartozik, s az egy-egy állatfalkához tartozó gazdák fogadták közösen a pásztorokat. A gazdák által megfogadott számadók maguk mellé bojtárokat alkalmaztak. A pásztorok állatainak teleltetését egy-egy gazda vállalta, s a teleltetés pénzbeli 74. BKML, Kf. lt. V. 101. A. ProL Pol. 8. p. 28. 63. Prot Pol. 5. p. 145, Prot. Pol. 4. p. 114. 75. BKML.Kf. lt. V. 101. A. Prot. Pol. 5. p. 145/1779. 76. BKML. Kf. iL V. 101. A Prot. Pol. 4. p. 114.