Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

Nagy József, aki Kanizsáról kívánt Félegyházára költözni, mint „liberae migrationis jobbágy" mivel igazolja, hogy Kanizsán adósságot nem hagyott, megkapja a lakosi jogot. Házhelyet azonban már nem kap, csupán engedélyt a vásárlásra. Nagy József hamarosan földet is vásárolt Ferencszálláson 70 kat. holdat 700 Rft-ért

57 Csipkó István ceglédi lakost 25 Ft convilitas taksa ellenében szintén bebocsátják, mivel Ceglédről hozott testimonialisából kiderül, hogy ott 28 évig becsülettel élt, és közteherviselésre is alkalmas. Az 1773 tavaszán Félegyházára költözött Csipkó 1779-ben próbálkozik földvásárlással. Galamboson meg is alkudott 1/4 rész földre (35 kh.) 510 Rft-ért, de Gulyás János nótárius a szomszédsági elővételi jogon ezt megakadályozta. Csipkó ezért gazdálkodását zálogban használt földön folytatta. Legtöbben először csak commoransként jöttek Félegyházára, s 6-10-12 évi itt tartózkodás után folyamodtak lakosi jogért, ök a vagyontalan kétkezi munkások, akik a munkájuk révén remélnek a szabad Jászkun Kerületben jobb életet. Vagyontalanságuk miatt még hátrányosabb helyzetből indulnak, mint a már némi vagyonra szert tett beköltözők. Nekik először a tartózkodáshoz kell tanácsi engedélyt szerezni, majd évek múltán folyamodhattak a lakosi jogért. Számos esetben azonban a tanács commoransoknak sem enged beköltözni idegeneket. Idegennek azokat tekintették, akik nem a Jászkun Kerületből jöttek. Azok, akik a Jászkun Kerületen belül költöztek másik helységbe könnyebben kaptak lakosi jogot, sőt a megállapított convilitas taksának is csak a felét kellett megfizetniük. A Sopron vármegyei Sobor helységből commoransnak bekéredzkedő Nagy Mihályt például nem fogadja be a tanács, mivel előző évben sehol nem adózott.

58 Commoransság megtagadása többnyire azoknál fordul elő, akik évenként vándorolnak. 1802-től azoknak, akik 10 éve a helységben éltek, meg kellett adni a lakosi jogot, de a tanács, hogy az esetleges birtokvásárlást az új lakosok részéről akadályozza, számos kibúvót keresett és talált. Kijelölt szenátorok évenként felülvizsgálták a commoransok lajstromát és aki ellen valami kifogás merült fel, azt a helységből kitiltották, vagyis a következő évben nem vállalhatott munkát. A folyamatos 10 évi helyben maradás csak nagyon kevesek számára volt elérhető. A bevándorlók ezért inkább zsellérséget igyekeztek szerezni, hogy a gazda felelőssége mellett helyben maradásuk könynyebb legyen. A zsellér a lakosi jogot is könnyebben megkaphatta. Az egyes helységek gyakorlata tükröződik az 1831. évi hármas kerületi határozatban, melyet azért fogadott el a közgyűlés, nehogy az idege57. BKML, Kf. lt. V. 101. A. Prot. Pol. 4. p. 21. 58. BKML, Kf. lt. V. 101. A. Prot. Pol. 5. p. 526.