Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

kerületi közgyűlés is gyakran foglalkozott. Gyakori és visszatérő panasz, hogy a tanácsok esetenként irredemptusoknak is adnak ház és kert fundust. Az 1827. március ötödikéi kerületi közgyűlésből kelt körlevél szerint a „túlzott" házhelyosztás „alkalmatosságot nyújt a megyebéli lakosoknak korán megválásokra, házasodásokra és gyakori osztozkodásokra, melyből ismét következik, hogy a birtokosoknak és közterheket viselőknek száma kevesedik, az irredemptusoké pedig szaporodik, mert a szolgálatban levők ház fundust könnyen szerezhetvén, a béres szolgálatba hamar belé unnak, maguk gazdáivá lészen, és heverő betyár, és többször rossz életű személyekké válnak."

54 A figyelmeztetést egy év múlva megismétlik, de most már szinte statútum jellegű határozatot hoz a Jászkun Kerület közgyűlése. Megszabja a határozat, hogy: 1. a ház a kert fundus három évenként egyszer adasson az összegyűlt igényeknek megvizsgálása után. 2. Irredemptus lakosnak, legyen az mesterember vagy akárki, ház vagy kerthely közönséges fundusból semmi szín alatt ne adasson. 3. Redemptusok is csak akkor kaphatnak taksás házhelyet, ha örökösödés útján nem várható, hogy házhelyhez jutnak, s nagyobb helységben 20 hold, kisebb 15, illetve 10 hold földdel rendelkeznek.

55 Itt tehát már nemcsak a földnélküliek, hanem az idők során elszegényedett redemptusok is hátrányos helyzetbe kerülnek. Félegyházán azok a redemptusok kaptak a rendelkezés után házhelyet, akiknek legalább 20 hold redempcionális földjük volt. Az osztott telkek mérete pedig 12 öl széles, 24 öl hosszú azaz 288 négyszögöl.

56 A lakosi jog megszerzésének lehetőségei és előnyei Fontos korlátozó eszköz volt a tanács kezében a lakosi jog „a concivilitas" megadásának illetve megtagadásának lehetősége. A beköltöző földnélküliek ugyanis mindaddig nem szerezhettek ingatlan vagyont, amíg a lakosi jogot meg nem kapták, és a concivilitas taksát le nem fizették. A 18. században még viszonylag kevés alkalommal tagadja meg a tanács a lakosi jog megadását. Könnyen megkapták azok a mesterséget tudók, akikre a helységben szükség volt, de kezdetben még a máshonnan ide költözött jobbágyok is. 54. BKML, Kf. lt. V. 201. C. Prot. Currentalium XXVII. p. 325/1827. 55. BKML, Kf. lt. V. 201. C. Prot. Currentalium XXVII. p. 326-327/1828. 56. BKML, Kf. lt. V. 101. A. Prot. Pol. 15. p. 264-266 /1828.