Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

A TÁRSADALMI MOBILITÁST SZABÁLYOZÓ GAZDASÁGI ÉS KÖZJOGI INTÉZKEDÉSEK A helység életének irányítását és szabályozását a tanács végezte, amelynek tablai kizárólag redemptusokból, Illetve redemptus-nemesekből álltak. 4 A tanács hatáskörébe tartozott a gazdasági élet teljeskörű szabályozása, így a legalapvetőbb létfeltételek, a földvétel, állattartás, házépítés, termelés és kereskedelem, valamint a munkavállalás feltételemek meghatározása és közigazgatási úton történő irányítása. Szabályozó tevékenységével a település fejlődését és az itt élők érdekeinek összhangját volt hivatva biztosítani. Ezzel szemben — bár az előzőekre való törekvés nem tagadható — munkásságát mindvégig a redemptusi érdekek védelme határozta meg. A redemptusi érdekvédelem legerőteljesebb érvényesítése az egyes rétegek közötti mobilizáció engedésében vagy korlátozásában nyilvánult meg. Ennek megvalósításához a közigazgatási rendszabályok, statútumok gazdag eszköztára szolgált. A tanácsok felügyeleti hatóságaként működő Kiskun és Jászkun Kerület magisztrátusai összetételükből eredően támogatták a redemptus tanácsok intézkedéseit, határozataik megsemmisítésére csak kivételes esetekben került sor.

2 A redempciót követő első években, mint láttuk, még általános érdek a terhek megosztása, ezért a földvásárlás korlátozására nem került sor. A tanács csupán a törvényesség megtartásán őrködött, s kiskun kapitányi rendeletre minden adásvételt a tanács előtt kellett megkötni. Mielőtt az egyezséget jegyőkönyvbe rögzítették, 5 nap várakozási időt kötöttek ki. 6 Amennyiben a vétel, illetve az eladás ellen 5 nap elteltéig senki nem emelt kifogást, a jegyzőkönyvi bejegyzés törvényesítette és véglegesítette az ügyletet. Az elővételi jog gyakorlati alkalmazásának sem redemptusi sem szomszédsági alapon nincs még nyoma. Az első olyan helyi statútum, mely az egyes társadalmi rétegekre vonatkozó intézkedésekben megkülönböztetéseket alkalmaz, a tanács 1752. február 25-i ülésén keletkezett.

27 A tíz pontból álló szabályzat a tanács felügyeleti jogkörét, a község közjogi életének szervezésében és hatósági közegként működő tevékenységében megerősítette. A statútum kimondta, hogy: bírák híre nélkül senki házat ne építsen, aki mégis épít, vagy istállóból alakít 24. BÁNKINÉ: 1986. 25. BÁNKINÉ: 1987/a 26. BKML, Kf. iL V. 101. A. Protocollum Politikum 1. p. 32. /1750. Az 1800-as években az 5 nap várakozási időt 15 napra változtatták. Az elővételi joggal foglalkozik a József nádor által 1796-ban kiadott „Jászkun statútum" VI. pontja is. 27. BKML, Kf. iL V. 101. A. Prot. Pol. 1. p. 49. •