Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

Az első három év adatai tükrözik, hogy bár elméletben a redempció esélyegyenlőséget és azonos jogokat adott a Jászkun Kerületben élők számára, a gyakorlati megvalósulásnál ez már nem mondható el. A népmozgás és a rétegek közötti mobilizáció az 1760-as évekig a későbbiekhez viszonyítva nagyobb. Félegyháza társadalmi hierarchiája még vagyoni és közjogi szempontból is képlékeny. Azok, akik az 1745ös redempcióból kimaradtak — és anyagi erejük ezt lehetővé tette —, 1753-ban és 1758-ban még válthattak földet. A kiváltságokat szerzett település közös érdeke, hogy a redempciót kifizessék. Ezért, bár a birtokot szerzettek hatalma a közigazgatás irányításában már jelen van, még nem születtek meg azok a statútumok, melyek a földvételt korlátok közé szorítják, és mint látni fogjuk, egyes társadalmi rétegek számára szinte lehetetlenné is teszik. A félegyházi redempció e késői szakaszának sajátossága, hogy mivel a lakosok már erősen túlterheltek, ahhoz, hogy a két új pusztát megválthassa a helység, a marhák után is vetettek ki váltsági összeget. Marhánként 80 dénárt. Sőt, kert nélkül házhelyeket is lehetett váltani 3 redempciós forintért.

12 A redempcióban ily módon résztvettek tőkefölddel nem rendelkeztek, úgynevezett redemptus lakosok lettek a földtulajdonos redemptus gazdákkal szemben. A Félegyházán „redemptus lakosoknak" nevezettek redempcióhoz való hozzájárulása összegszerűen nem érte el azt az alsó határt amely a redemptussá váláshoz szükséges volt. Természetesen ők sem önzetlenül, hanem bizonyos jogok reményében vállalták az anyagi megterhelést. Az általuk ily módon elérhető kedvezmények azonosak a korábbiakban már említett irredemptusok jogaival. A „redemptus lakosokat" az 1760-as évektől az adóösszeírásokban az Irredemptusok közé sorolták. Az 1756/57-es adóösszeírásban

14 különböztetik meg először azokat a lakosokat, akiknek földbirtokuk és házuk és azokat, akiknek csak házuk van. Korábban csak birtokosokról és zsellérekről készült összeírás. A 1757/58. évi adóösszeírásban „nomina Inqvilinorum seu domos habentium" rovat alatt írják össze a csak házzal és csekély állatállománnyal rendelkezőket, a földbirtokosok pedig „redemptusok" elnevezés alatt találhatók.

15 Irredemptusok elnevezéssel 1760/6l-ben készült először adóösszeírás.

16 Az e rovatban feltüntetteknél földtulajdon nem szerepel, csupán háztulajdon és az állatállomány. Az irre12. FEKETE: 1981. 75. p. 13. Az ebből fakadó társadalmi ellentmondásokkal FEKETE: 1981. tanulmánya foglalkozik. 14. BKML, Kf. iL V. 101. D. NI Cl F14 /1756-57. 15. BKML, Kf. lt. V. 101. D. NI Cl F15 /1757-58. 16. BKML, Kf. lt. V. 101. D. NI Cl F18 /1760-61.