Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

pusztákig" tartott. Az Alsó Szentkirály puszta területe nagyobb részben Dunapataj község (korábban mezőváros) határa volt. Kétségtelen, hogy a török hódoltság után kialakuló és egyben újjáalakuló feudális egyházi nagybirtok területe sok változáson megy át. Évtizedek telnek el, amíg a birtokperek és cserék után valamelyest is állandósulnak a tulajdonviszonyok, birtokhatárok. Természetszerűen emiatt jelentős különbség van az első (?) ismert 1780. évi szentkirályi felmért és térképezett terület, meg a későbbiek között. A XIX. század elején készült kamarai felvétel azonban már jórészt kialakult állapotot tükröz, s majd csak a jobbágyfelszabadítás birtokelkülönítése hoz lényeges változást. Utána közel egy évszázadra ismét megmerevedik a tulajdonviszony, s következésképpen a térképeken ábrázolt birtokok területe is. Sajátos azonban, hogy Szentkirály és Nagy-Harta pusztákat már az 1840-es évek elején és a század második felében bérbeadással hasznosította az uradalom.

6 Területi adatokat a kataszteri felmérések során készült úgynevezett birtokívek tartalmaznak. Egy — évhez pontosan nem köthető -, de 1860-1870 közötti korai felmérés adata szerint Szentikrály (és a hozzá tartozó Nagy-Harta) területe 7780 kh 1217 • öl. A birtok kataszteri tiszta jövedelme 21.135 forint és 48 krajcár „pengő pénzben". Szeretném itt megjegyezni, hogy Szentkirály (és Nagy-Harta) területe csak 6. „Nagy Harta puszta bérlete után ... Csuts haszonvétele után ... Szent Király bérlete ..." (1842, 1853, 1866.) 1872. I. l-jétől 1885. XII. 31-ig Érsek-Hartát és Szentkirályt Brachfeld Jakab apostagi lakos és társa bérli. Haszonbér: 33.000 forint tiszti jutalék: 1.320 forint Összesen: 34.320 forintot (osztrák becsben) fizettek. 1886-ban ugyancsak övék lett a bérlet, azonban már 38.000 forint a haszonbér és 1.500 forint a tiszti jutalék. A fizetendő bérleti összeg tehát kereken 40.000 forint lett. 1889-ben meghalt Brachfeld Jakab. A bérletet özvegye és a volt bérlő társ folytatta 1886. I. l-jétől 1894. év végéig. Az évi bérleti összeg maradt 40.000 forint. Brachfeld Jakab és társa (illetve) Brachfeld özvegye 22 éven át folyamatosan bérelték a két uradalmi pusztát. A következő gazdasági évben új bérlő kerül az előző, — elöregedett vagy meghalt — bérlők helyébe . Wolfinger Adolf többszörösen megújítva bérletét 1894. X. l-jétől 1913. IX. 30-ig gazdálkodik, ami 19 évet jelent. Bérleti díja kereken 40.000 forint. 6.780,07 forint földadót térít az uradalomnak, míg, 8,- forint házadót és 2.037,50 forint általános jövedelmi pótadót. 8.825,57 forint térítéssel együtt tehát 48.825,57 forint az évi bérleti terhe az új bérlőnek. (Itt jegyzem meg, hogy az adó 1885-ben Érsek-Harta és Szentkirály puszták után 8.825,57 forintnyi összeget tett ki, s nyílván ez maradt a világháborúig.