Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

mintegy 1/10-e a kalocsai érseki uradalom teljes birtokállományának.

7 Alapvetően fontos az 1879. évi kataszteri felmérés (és 1880-ban hitelesített) „birtokxészleti jegyzőkönyv". E hitelesített jegyzőkönyv szerint „Felső szent Király puszta adóközség térfogata" 7775 kh 1155 • öl, természetesen Nagy-Hartával együtt. Ajegyzőkönyv viszont nem tartalmazta a kataszteri tiszta jövedelmet, amit sajnálhatunk, mert ezekben az évtizedekben már változott a hasznosítás lehetősége, különösen a Duna-szabályozás fontosabb munkálatainak a befejezése és a belvíz levezetésének megkezdése után. 1896-ban az uradalom elkülöníti Szentkirályt és Nagy-Hartát. Szentkirály puszta adóközség területe után Patajra fizette az adót, Nagy-Harta birtok területe után pedig — amit egyre inkább Érsek-Hartának: Érseki-Hártanak neveznek — Harta községnek adózott, ami ekkor még hivatalosan: Kisharta.

8 A volt jobbágyi és uradalmi birtok elkülönítése után alig módosult Szentkirály és Érsek-Harta puszták területe. Az 1917-es adat szerint: 7775 kh 28 • öl. Jelentősen megnőtt azonban — a pénznemek változása ellenére — a kataszteri tiszta jövedelem összege, ami 59.797,52 aranykorona. A birtokív alapján 11.959,52 korona az adó összege, ami megegyezik a tiszta jövedelem 20 %-ával.

9 7. Lásd a 10. és 18. jegyzeteketl (Azonos iratról van szó). 8. A birtokrészleu" jegyzőkönyv (köznyelven birtokív) rögzítette a terület helyrajzi számát, nagyságát és a hasznosítást, azaz a művelési ágat. A szentkirályi birtok területe lényegében nem változott, csak a művelés ágak módosultak. A Pestvármegyei Sárközi Armentesítő és Belvízlevezető Társulat 1872-ben alakult. Működési területe 132.000 kh. Az ártér forgalmi értéke 120 millió pengő. A Dömsöd-pataji Dunavédgát Társulat 1881-ben alakult. Működési területéhez tartozott a két birtok. A Társulat hatáskörének a területe 133.000 kh. Az ártér forgalmi értéke viszont csak 32 millió pengó. Később, 1909-ben létesült a Pestvármegei Dunavölgylecsapoló és Öntöző Társulat, amely (és főként ez a Társulat) jelentős károkat idézett elő. A talajvízszint kb. 1 méterrel alábbszállt, szikesedés indult meg, illetve kiterjedtebb lett a szikes legelő (székes), sőt a művelt területeken is sok helyütt. A 327/1933. sz. Ügyvédi irat tanúsága szerint, amit Bieber Károly gazdasági felügyelőnek írtak, ez áll: „ «. « A csatorna az uradalomnak mérhetetlen károkat okozott éppen Hartán, mert a csatorna építése előtt legelő céljaira kiválóan használható szikes területek a csatorna építése után teljesen hasznavehetetlenné váltak, úgy annyira, hogy több mint 1600 kh azelőtt kiváló szikes legelőért az uradalom nem kap annyi bért, hogy abból fedezhesse az adókat és a Sárközi Armentesítő társulati járulékot. ..." 1855-ből már van adat „Szentkirály és NHarta önálló adóközségek" megnevezésére. (110/1855. sz. Ügyvédi iratok.) 1900. május 32-én kelt „Állandó jövedelmek kimutatása" iratban felsorolja Dunapataj község határában „Felső Szt. Király" pusztát és Kis-Harta község határában fekvő „Nagy-Harta" pusztát 9. Birtokívből átvett adatok.