Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

jelölte meg és a kitelepítlietők számát ezek számánál (303.000) valamivel kisebb számban jelölte meg. A német anyanyelvűek bevonása azzal a következménnyel fog járni, hogy a. ) ezeknek a részéről, akik joggal úgy érzik, hogy a németséggel nem voltak szolidárisak — még ha ennek valami kiemelkedő tevékenységgel bizo­nyítékát nem is adták — a kitelepítéssel szemben sokkal nagyobb ellenállás fog mutatkozni. Ez gyakorlatilag arra fog vezetni, hogy olyan bujkálási és okiratha­misítási apparátus alakul majd ki, amelyeket csak a tavalyi méretekkel lehet mérni és amelyekben nem csak aljas és megvesztegetett svábbujtogatók, ha­nem teljesen önzetlen emberi vagy magyar érzéstől vezetett emberek is részt fognak venni. Nem cél, hogy Magyarország másodszor is arról tegye magát nevezetessé, hogy karácsony előestéjén hoz ki egy öngyilkossági hullámot kiváltó jogszabály t! Ezzel kapcsolatban a kormányzat kénytelen lesz pontosan ugyanazt az undorító és embertelen sajtóatmoszférát teremteni, amely a múlt esztendőt jellemezte, s ennek során igen egyszerűen érliwtő emberi reakciókat kénytelen lesz sötét gazságként beállítani. A bujkálásokkal kapcsolatban az embervadászatnak, a zsarolásnak és az erkölcsi eldurvulásnál*, ugyanazok a jelenségei fognak megjelenni, mint most másfél esztendeje a zsidókkal kapcso­latban. b. ) a második következmény az, hogy a későbbiek során a kitelepítési akció bármilyen okból megakad, akkor az lesz a helyzet, hogy az első transz­portokkal kiszállítottunk egy csomó magát magyar nemzetiségűnek vallott em­bert, ugyanakkor mikor a megakadás folytán, esetleg volksbundisták tömegei fognak itt maradni. c. ) végül a harmadik, nemzeti szempontból legsúlyosabb következmény az lesz, hogy mindaz, ami Magyarországon a németekkel szemben történik, prece­ densül és mintául fog szolgálni a csehszlovákiai magyarság sorsára nézve. A legnagyobb mértékben súlyosnak és lelkiismeretlennek találom azt az idő előtti, beállítást, hogy a prágai tárgyalások megakadása folytán Q úgy is esedékes a csehszloáfdaí magyarok kitelepítése, tehát mi sem tehetünk okosabbat, mint­hogy igyekszünk nekik minél nagyobb mértékben helyet csinálni A potsdami határozatok bizonyosan nem ok nélkül szorították a kitelepítést a németekre, s amíg ugyanolyan rendelkezés a magyarokra nézve nem történik, addig teljes­séggel felesleges és meg nem bocsátható ilyen mértékben elébe menni és könnyebbséget szerezni azoknak, akik a csehszlovákiai magyarsággal kapcso­latban katasztrofális terveket készítenek elő. Bármennyire is vallanak bizonyos jelek arra, hogy a cseliszlovákoknak azt az akcióját a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről ha nem is támogatják, de legalább bizonyos fokig szabadjára engedik, mi a magunk részéről nem mondhatunk le arról, hogy igyekezünk megakadályozni olyan fait acompli-t, mely már a békeszerződések megkötése előtt kámnkra teremt végleges helyzetet. 36. 1945. december 3-6 között Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével kormányküldöttség tárgyalt Prágában a szlovákiai magyar lakosságcsere ügyében. A tárgyalások nem vezettek eredményhez.

Next

/
Thumbnails
Contents