Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

van, gyakorlatilag alig látom a lehetőségét annak, hogy az egész akciónak magyar részről való lebonyolítása komolyan számbavehető mértékben külön­bözni tudjon a tavalyitól. Mindezek a momentumok, melyek a tavalyi akciót magyar részről szörnyűvé tették túlnyomó részben Jennállana, amelyek pedig enyhítenék azok még rosszabb állapotban vannak, mint tavaly. Ami különbség van, az nem a magyar részről folyó eljárás és annak erkölcsi kihatása tekinte­tében áll fenn, hanem a kitelepítendőket átvevő hatalom részéről, mely nem fogja a kitelepítendőket halálvagonokban megsemmisítő táborok felé indítani. Ez azonban az akciónak a magyarság számára kialakuló erkölcsi mérlegén nem fog sokat változtatni. Ha a magyar kormány nem akarja azt, hogy az önkény és embertelenség jelenségeire Tasnády Nagy András 34 cinikus mondását ("ezek egyéni tragédi­ák!") felelje, akkor szembe kell néznie azzal, hogy a fentiekben vázolt három adottság (túl magasan és előre meghatározott szám, túl gyors lebonyolítás, bizonytalan rendeltetési hely) mellett nem kerülhető el, hogy ez az áttelepítés a magyarságnak a múlt esztendei zsidó deportálásokhoz hasonló erkölcsi csődjét eredményezze, tekintet nélkül arra, hogy a kitelepítetteknek mi lesz a sorsuk. Semmiféle kormányzati intézkedés, vagy az emberséges szóbeli hangoztatása nem változtat a feltételek lehetetlen voltán és az egészet lebonyolító igazgatási társadalmi és emben környezet azonosságán. Ilyen körülmények között a magyar kormányzatnak az a kötelessége, hogy mindenképpen eszközölje ki, hogy: 1. ) a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ne adja meg előre a kitelepítendők számát, vagy ha mindenképpen megadja, akkor a német nemzetiségűek szá­mához igazodva adja meg. Rá kell mutatni arra, hogy akik nem vallották magukat német nemzetiségűnek, azok ezáltal ís egy bizonyos hitelerista terror­nak állottak ellen, továbbá arra, hogy itt az elmagyarosodás útján lévő tömegről van szó. 2. ) Feltétlenül valamiféle haladékot kell kapni a lebonyolításra, 3. ) feltétlenül meg kell tudni azt, hogy a kitelepítés hová irányul és az ottani letelepedés feltételeiről a lehető legtöbb konkrét adatot megtudni és közhírré tenni. Ötoldalas gépirat. Bibó az aláírást is géppel írta: .Bibó István min. tanácsos, abelügyi törvényelőkészítő osztály főnöke." A szövegben aláhúzással történt kiemelések tőle származnak. A gépelt szöveg fölött ceruzával, kézírással a következő szöveg olvasható: „A potsdami konferencia után". MTAK Kézirattár, MS. 5110/44. 34. Tasnády Nagy András (1882-1956). Szélsőjobboldali politikus. A Nemzeti Egység Pártja Országos elnöke, Imrédy kormányának igazságügyminisztere. A Népbírőság háborús bűnösként elítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents