Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

első alkalommal 82.000-t adott 137.000 helyett. A többi valahol eltűnt. Részben természetesen Erdélyben maradt, részben átjött Magyarországra. Ezeknek egyrészét célszerű volna visszaküldeni, de az eddig befutott jelentések azt mutatják, hogy a románok nem utasítják ki, de székelyeket joldhöz nem juttatják a szétosztásnál, sőt megkezdték Délerdélyben azzal, hogy aki augusztus 23-án ellenséges államban tartózkodott, annak a vagyonát elveszik.

23 Az északerdélyi helyzet az, hogy mire visszamegy, már a jöldje fel van osztva. Nagyon kevesen jutnak hozzá, de nem akarom azt mondani, hogy nem fog hozzájutni, ha fellép és valószínűleg a tömegek eztán elhelyezkednek. A székely soha nem fog itt megélni, mindig furcsa elem lesz, reakciósnak lehet minősíteni, de talán csak azért, mert az észjárása más és különcnek tartja magát. Erdővidék mellett még inkább megfér, ahol fához jut. Olyan székelyt nem láttam még, aki a saját közbirtokossági erdőből nem viszi el áfát, éjjel lehetőleg. Neki a fa mestersége és őket itt megtelepíteni nem lehet. Olyan helyen, ahol gyümölcskertészettel van dolgunk, ott egyes székely vidék, mint pld. Háromszék, vagy Maros-Torda délnyugati része, elhelyezkedhetne, de semmi esetre sem telepíteném csoportosan egybe. Esetleg szétszórva peremvidéken, mint Bükk, vagy Mátra alján, akik nem kívánnak visszamenni, de igyekezzünk őket áttolni. Végeredményben ebből a külpolitikai vonatkozásra rátérve, igenis szükséges a németségnek egy széttelepítése és felhasználása, azt hiszem, fel is tudjuk őket szívni egészséges úton és az volna a javaslatom, hogy itt egy bizonyos tudományos alapot is adjunk, tehát mérjük le azt, hogy hol lehet velük hasznosabb munkát végeztetni. Nem hiszem, hogy káros, de mindenesetre úgy kell, hogy százalékos arányban ez a németség egy abszolút és relatív értelemben is községenként nagy kisebbségben maradjon, hogy a felszívódás évtizedek alatt megtörténhessék. Az ugyan helyes, hogy kimenjenek, vagy önként hagyják el az országot, de meg vagyok győződve, hogy nemfogjálc megtenni. Nem fognak önként jelentkezni. Mert kétségtelenül jobb viszonyok lesznek itt még mindig, mint Németországban. Tildy Zoltán: Ennek az egész kérdésnek a feltételei elég világosak előttünk és körülbelül a lehetőség is, amit tenni lehet. Én nagyon szeretném azért a végén is felhívni a figyelmet arra, hogy számolni kell azzal a nagyon komoly országos közhangulattal, amelyik sajnos ezt a kérdést, mint sváb kérdést ismeri és tartja számon. Nem akarom azt mondani, hogy mi is így kezeljük, de így tartja számon komoly országos közhangulat és közvélemény. És ez a közhangulat nem most keletkezett, ez már egy folyamatnak a vége és csak ebben a szörnyű katasztrófában fakadt ki. Mert a magyar társadalomnak ellenérzése nőtt az utóbbi évtizedben és mindig erősebbé vált. Még azt is hangsúlyozom, hogy nemcsalc a földmíveló németségről van szó Magyarországon, hanem egy disszimiláns rétegről, ame23. 1944. augusztus 23-án a Vörös Hadsereg áttörte a német-román állásokat Jasinál. Románia fegyverszünetet kért. Az 1944. szeptember 12-én aláírt szovjet-román fegyverszüneti egyezmény kimondta, hogy a bécsi döntés érvénytelen, Románia megkapja Erdélyt, vagy annak nagyobb részét.