Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

kérdés, hanem volksbundista vagy fasiszta kérdés. Én egy alkalommal éppen Kerék Mihálynak említettem, hogy a sajtóban nem sváb néven kell kezdeményezni és nem jó ezt kihangsúlyozni, mert megint kisebbségi problémákra, amit rosszul használtak fel, ad alkalmat. Annak a körvonalazását, hogy ki a volksbundista, inkább agyakorlat fogja megmutatni, ezt mi itt eldönteni nem tudjuk, azt hiszem bízzuk a belügyminiszter úrra, hogy ebben a tárgyban dolgozzon ki tervezetet, hogy kik tartoznak alá, kik nem. Éppen a lengyeli uradalomnak (Nemzeti Múzeum) felosztásakor olyan cédulát kaptam, hogy csak exponált volksbundista nem juthat földhöz. De ez van éppen a hivatalos írásban, hogy csak exponált volksbundista. így tehát körvonalazásról kellene gondoskodni és azt hiszem, hogy az előttem felszólalónak igen helyes az az álláspontja, hogy rendeleti úton is szabályozni kellene, hogy Volksbundba belépett tagok magyar állampolgárok, vagy sem. Ez nemzetközi jogi kérdésekbe is belevág, az úgynevezett „Auslandsdeutsche" fogalmába, s talán nemzetközi jogászok illetékesek javasolni a belügyminiszter úrnak, hogy ezeket hogyan lehet körvonalazni és hogyan lehet a kérdést megtárgyalni, de azt hiszem, hogy ezeknek a megoldása nem belügyi, ezen a ponton nálunk lezárul, hogy megadjuk, hogy melyik a volksbundista, a többi külügyi kérdés, mégpedig lehet nemzetközi egyezmény alapján, vagy valamilyen általános elvek alapján fogják meghatározni, hogy mi lesz ezekkel A másik elem, amely nem volksbundista. Ehhez szabadjon hozzáfűznöm csupán azt, hogy én a belügyminiszter úrnak rövidesen átfogok adni olyan feldolgozást, amelyet gróf Teleki Pál 1938-1940-ben dolgozott ki a Volksbundba belépettekről kapott adatok alapján. A 3 személy, aki ehhez a jelentést csinálta, egymásról nem tudott, de jelentést tett arról, hogy melyek az elsősorban veszélyes községek volksbundista szempontból, melyek veszélyesek kevésbé és melyek a nem veszélyesek. Itt bizonyos jellegek merülnek fel teliát egész községekre. Ezeket az adatokat összevonatta és ebből középarányost vont le. Ezt rövid időn belül átadom a belügyminiszter úrnak, talán azért, mert támpont. Talán éppen a községek kitelepítése szempontjából lehet támpont. A jobb elem tehát az, melyik részben magyarságát vallotta, sváb eredetű, sőt még németül beszél, aztán olyan, aki nem vett részt. Célszerűnek tartanám a széttelepítési, mert elég egészségesnek tartom a magyar fajt ahhoz, hogy ezt a már nem nagyszámú németséget felszívja magába. Ami a volksbundistákat illeti, addig, amíg nemzetközi állásfoglalás történik, valahol munkatáborokba kell helyezni és felhasználni. Azokat azonban, akik jobb elemek, olyan területre vinném, ahol nehezebben megművelhető földből ki lehet hozni valamit, szikesekre és futóhomok területére. Itt lehetne a műhibájukat és gazdasági kultúrájukat bizonyos fokig kihasználni magyar szempontból, tehát agrárfejlesztés szempontjából. Ami a csángó és székely kérdést illeti, talán túl sok propaganda volt benne. A csángó természetes, hogy mediterrán klímában nem találja meg soha a helyét, még akkor is, ha a talajviszonyok ugyanolyanok. Ô a kontinentális déli klímához szokott és ha már telepíteni kívánjuk, kétségtelenül az ország északkeleti vidékei legalkalmasabbak erre. Nem tudom ma megítélni, de célszerűnek tartanám, ha Romániával olyan megegyezés történhetne, hogy ők visszamehessenek, de ezt én magam nem tudom lemérni. A székely kérdésnél pedig rámutatok arra, hogy Csík megyéből nagy számmal hajtottak ki éppen harisnyásokat, tehát a 2-3 holdasokat. A szovjet hadsereg népszámlálsa Csík megyében