Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez

elment Gál Istvánhoz, s ott majd 30 számmál voltak. Akkor ott Selley elbeszélte, hogy majd az urak lejönnek, és a senatorókat kihánnyák. Magáról pedig Selley azt mondotta: Jene egy meg az én testemet, ha én kívánok a senatorok közé menni." Ő akkor Selley t felszólította, hogy olvasná fel már, mit tett a bormérés eszközlésében, mert tőle Szeder Farkas József és Devosa András azon czél elérésére 5 forintokat kicsalt. Ekkor Selley őtet megtámadta, és neki ezt mondta: „hogy kívánja azt, hogy minden ember bort mérjen, tán azt akarja, hogy a felesége kurva legyen? Az nem ilyen szemetes városba való". Ô ekkor felkelt, és többed magával Gál István házától eljött. Továbbá azt adja elő, hogy a nyáron, amidőn a tekintetes főszolgabíró úr tizedenként a lakosokat arra, hogy melyik juris dictiot kívánják, felszólította

31 néki az nap Csókás József egy írást adott kezébe, és neki ezt mondta: „Selley Sámuel az úrhoz azért küldötte ezt, hogy a czéhben többekkél írássá alá. " Öaz írást áltál vette, de ahelyett, hogy a czéhbe vitte volna, a ládájába elzárta. Hanem későbben Pap Apostol fiával annak boltjában felolvastatta. Annak foglalatja igen rút kifejezésekkel tellyes volt. Később Selley az utzcán megszólította, hogy vannak-e már elég subscríbtusok?

32 ô arra azt felelte, hogz arra az ô czéhbeli társai semmit sem adnak. Melyre Selley azt válszolta: „Nem is macher vargának uaíó."

33 Azután csakhamar Csókást azon írásért elküldötte, kinek is ő azt által adta. Végre azt adja elő, hogy ô 7. tizedbenjelen volt éppen azon háznál, hol a tekintetes főszolgabíró úr a juris dicüo felöl azon tizedbeli lakosokat kihallgatta. Akkor Csókás József 11-ik tizedbeli és Szomor Mihály 2-ik tizedbeli emberek is ott voltak, és a lakosokat erőltették, hogy a tekintetes nemes vármegye juns dictiojá kérjék. Sőt Csókás Józsefet azon tizedbeli senator, Dugár Péter úr meg is szólította, hogy hagyná a népet a maga szabadságában, de Csókás József azon senator urat illetlenül megtámadta, azt mondván a többek között: „én recurrens vagyok, az úr pedig csak senator. " Ezen tanúvallomások következtében behívatattán előbb Sabián László 10ik tizedbeli takáts mester, és minekutána Farkas Imre vallása előtte felolvastatott, azt adta elő, hogy igaz az, hogy ó Gál Istvánhoz gyűlésekre szokott járni, egymást a gyűlésre az utczán hívják. Sokszor 12-en is megjelennek, s a leveleket maga Gál István olvassa fel Nemrég azt ts elhatározták, hogy mint recurrensek ők is a népnek valami jusst szereznének. Ő egyedül azért van a recurrensek közt, hogy a nagy égés után a tekintetes deputatio neki mint megégett embernek azt mondta, hogy mind nádat, mind fenyőt ingyen kap.

34 S 31. Jurisdictio: bíráskodás. A nemesi vármegye ragaszkodott a városban múködó úriszék további fenntartásához, ezáltal a város önállóságának korlátozásához. 32. Aláírók. 33. A cipész magiszterrel, mesterrel szemben csak primitívebb, durvább munkára képes, a félig-meddig kontárt akarta önérzetében megsérteni. 34. A századfordulón a rendezetlen, túlzsúfolt és nagyobbrészt nád vagy zsuptetős házakból álló városban több nagy tűzvész is pusztított. A leginkább katasztrofális az 1819. április 2~án este kitört tűz volt. Utána külön bizottság foglalkozott a kárral és a károsultakkal. Javaslataik alapján egy sor kedvezményt biztosított a város a rászorultaknak házaik felépítéséhez, illetve rendeleteket hozott a további tűzesetek megelőzésére.