Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez

azonban azon ajánlás nem teljesíttetett. Felszólíttatott továbbá ezen Sabián László a kiküldöttség által, hogy húsvét másnapján kinek a rendeléséből hívta Farkas Imre magyartímárt Gál István házához a gyűlésben? Azt felelte, lehet, hogy hívta, mert oda egymást úgy szokták hívni. Szembe állítván ekkor Farkas Imrével, ki is ezen Sabián Lászlónak szemébe mondta: „hogy jól tudja, húsvét másnapján délután a templomból amint jöttem az utczán, megszólított, hogy mennék el Gál Istvánhoz. Ott majd írást olvasnak fel, mit soha nem hallottam'' Mely szemébe lett mondás után Sabián László azt nyilatkoztatta ki, hogy „igaz az, hogy ô Farkas Imrét hívta, de őtet is más, kit megnevezni nem tud, hívta oda." Utóbb Csókás József szinte előlhívattatván és előtte Farkas Imre vallása felolvastatván, azt adta elő, hogy neki még a nyári vásár előtt Selley Sámuel a maga házánál csákugyan adott egy írást avégett, hogy ö azt a városban hordozza, és az alá több lakosokat íratasson. Ugyanazon írást szinte Selley Sámuel rendeléséből Farkas Imre megyartímárhoz is elvitte a végre, hogy az alá a magyartímárokat írattassa. Azon írásba hogy mi volt foglalva, ô nem tudja, mert az írást nem esméri. Hanem azt tudja, hogy később azon írás a tekintetes nemes vármegyére felküldetett. A 7-ik tizedben már véle mi történt, nem tudja, mert az régen esett" 8-ik tanú: Pap Apostol óhitű,

35 57 esztendős, 5-ik tizedbeli vallja: hogy e folyó október hónap 9-én az utczán Szokolay János hogy véle öszvejött, tőle azt kérdezte: „Hány lélek van az urak ecclesiájuknál, szeretném tudni, mert már a zsidóságot is conscribálom, mert más dolgot akarok kivinni." Ekkor Scokolay János a tanúnak elbeszélte, hogy őtet a napokban megkérték, hogy a városban járja el a házakat avégre, hogy a lakosok jöjjenek be a város házához a senatorok kihányására. A többek közt Banó János úrhoz is bement, és hívta volna, hogy ô is jelenjen meg, és foglalna senatori helyet, de azt otthon nem kapta, csak feleségét Attól úgy ment Barmos Károlyhoz. Ekkor a tanú Szokolay Jánosnak ezt monda, hogy nem jó lesz ám abból, ha ily zavart csinál a városon. Szokolay arra azt felelte: „Mit egy paraszt tanács? Azt akármikor kilökjük. Nem tudja az úr, hátha felülről vagyunk surrogóivá azon dolog kivitelére. " Ekkor a tanú azt kérdé Szokolay Jánostól, hogy kik kérték öt arra, hogy a lakosokat lázítsa a senatorok kihányására. Azt felelte Szokolay: „az erőt nem gyengítem, majd azt annak idejében megmondom." Továbbá ezen tanú azt is felfedezte, hogy a napokban Szomor Mihály boltiába ment, és neki azt mondotta: Jó volna, ha most minden lakos 10-10 forintokkal megsegítene bennünket Majd Csikesz Nagy Sámuel felmenne a bormérés dolgában." ô arra azt felelte, hogy majd a pénzt másra fordítanák, és éppen más dologért mennének fel. Melyre Szomor azt válaszolta, hogy azt, mibe mennének fel, nem mondja meg. Végre azt adja elő, hogy a nyáron Farkas Imre magyartímár egy instantiát*

6 vitt a boltjába, amely Selley Sámuel munkája volt, s azt ott felolvasták. És azon instantiában, amint emlékezik, a tanács helytelen, de rút vádakkal le volt festve, és benne az 35. Görögeleti, praroszláv. 36. Folyamodvány.