Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

kifogásolható, egyéni összetételű, művi név. Összetett földrajzi neveink között ezek az utótagok sokszor szerepelnek, s talán ez magyarázza a felvett családnevek esetében is gyakoriságukat. Összetett vezetéknevek előtagjaként -i képzős alakban többször fordul elő a vár (22) és a falu (8) névszó. A fent említettek mellett — szintén összetett családnevek előtagjaként — szívesen választották a Bán- (Bánfalvi, Bánfi, Bánhidi, Bánkúti, Bánrévi); a Kis- (Kisfalusi, Kishalmi, Kishonti, Kislakl); a Kő- (Kővári (4), Kőhalmi, Kőhidi, Kőszeg, Kővágó); a Sár- (Sármezei, Sárfy, Sárvári (3); és az Új- (Űjváradi, Újházi, Újhelyi) szavakat. Az ilyen típusúak a gyakori utótagokkal együtt a névanyag egyhangúságát növelik, és magyaros hangzásuk ellenére sem a legszerencsésebbek. A földrajzi nevekből és helynevekből alkotott családnevek után a közszói eredetűek szerepelnek nagyobb számmal (175), közel 25%-át adva az új neveknek. Az e csoportba tartozók lényegesen változatosabbak, gyakran csak egy-egy család vagy személy választja. Természetesen ezek között is vannak többször szereplő alakok. Az -s képzős formát kedvelték a legtöbben. (Pl. Bérces, Füzes, Gondos stb. A Lantos 3-szor, a Köves négyszer fordul elő.) A foglalkozásnevek sem egyhangúak, kétszer vagy ennél többször nem választják ugyanazt. Az -s képzős alakok és a foglalkozásnevek együtt a köznévi eredetűek kétharmadát adják, a maradék arányosan oszlik meg a testi-lelki tulajdonságot, cselekvést jelentő, valamint az etnikumra, élettelen természetre, állatra-növényre, társadalmi állásra utaló nevek között. A népnevek közül a Magyar és a Horvát fordul elő gyakrabban, mindkettő háromszor. Az utóbbiból kettőt szláv, egyet pedig cigány (Kolompár) név helyett választották. A bajai névanyagban legkisebb számmal az utónévből alakult családnevek vannak jelen. Mindössze 64 keresztnevet találunk, és 92-en kértek ezekre engedélyt (az összes engedély 5%-a). Közülük tízen a -fi apanévképzős alakot, a többiek zömmel keresztény (52), kisebb részben régi magyar férfi utónevet (20), illetve becézett formát (10) választottak. (Szerepel ebben a csoportban egy női név is, a Dalma, mely Vörösmarty által alkotott férfi névből vált nőivé.)

69 Az ilyen utónévből alakult vezetéknevek esetében — az előzőekhez hasonlóan — nem biztos, hogy aki választotta, minden esetben tudta is eredetüket, hiszen ezek gyakoriak a magyar családnévanyagban. A tükörfordítások közül számos tartozik ebbe a csoportba, mert hangzásban is, jelentésben is viszonylag egyszerűen lehetett így megőrizni 69. LADÓ János 1971. 37.