Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

csoportjánál jelentést hordozó a tulajdonnév, szoros kapcsolatban van viselőjével.

68 A földrajzi nevek túlnyomó többsége -i képzős, de emellett — igaz nem nagy számban — akadnak pusztán a földrajzi helyet megjelölők, előfordul, hogy ugyanaz az alak szerepel -i képzővel vagy anélkül (Balaton-Balatoni, Bükk-Bükki, Cserta-Csertai, Gyimes-Gyimesi, Harta-Hartai, Hidas-Hidasi, Komlós-Komlósi, Maros-Marosi, MátraMátrai, Szamos-Szamosi, Vág-Vági). A település (város, falu) vagy folyó, tó hegy nevét hordozó családnevek mellett szép számmal előfordulnak köznévi eredetű földrajzi nevek is: Cserjési, Csermelyi, Erdei, Erdősi, Fenyvesi, Halmy, Halmai, Havasi, Mocsári, Nádasi, Szigeti, Pusztai, Réti, Rónai, Sziklai, Tölgyesi, Városi, Völgyi, Vízi. Vannak azonban nem létezők is: Jóvári, Jéghegyi, Kunhalmi, Kunváradi, Novai Romvári, hogy csak néhányat említsünk. Nagyobb földrajzi egységről választják új nevüket a már említett Bácskai mellett: Bánáti, Csallóközi, Erdélyi, Felvidéki, Gyimesi, Hortobágyi, Kárpáti, Kunsági, Mecseki, Szörényi, Moldvai. A névanyagból már eddig kiemelt földrajzi névből származó családnevek között számos olyan akad, mely a trianoni országhatáron túli területre, ott lévő helységre utal, s ezeknél a politikai-történelmi okokat kell keresnünk. Nem minden esetben tudatos ez, de zömmel bizonyosan ezért választották, s itt a kort átható közhangulat játszott döntő szerepet. Legtöbbjét a két világháború között vették fel. Ilyenek a Bánáti (3), Gyimes, Gyimesi (5), Hargitai (3), Kassai (6), Kárpáti (6), Kolozsvári (2), Koltai (5), Szalontai (5), Tátrai (5), Zentai (4). Ezeken kívül egyszer-egyszer fordulnak elő, de tudatosan választottak lehetnek a Fogarasi, Erdélyi, Marosvásárhelyi, Hunyadi, Temesvári is. Az utólagos anyakönyvezések feltüntetik azt, hogy a közben felnőtté vált gyermek hol született, s közöttük vannak olyanok, akik születésük helyét választják családnévül: Verbászi, Ókéri, Erdővégi, Hódsághy, Csantavéri. (Mindegyik helység a hajdani Bács-Bodrog vármegye ma Jugoszláviához tartozó területén fekszik.) Kicsit áttételesebben ugyan, de származási helyét jelöli az a személy, aki a Nemeshalmi nevet vette fel. Nemesmiliticsi születésű, de e település utótagja szlávosan hangzik, így ezt már elhagyta. Egy kolozsvári születésű pedig Csikire magyarosít, tágabban Erdélyre utalva, ahonnan eljött, vagy eljönni kényszerült. Kedveltek azok a földrajzi helyre, helységre utaló nevek, melyeknek utótagja -falvi, -falusi, (18), -halmi (10), -völgyi (10), -vári (43), -helyi (6), -hegyi (5), -laki (4), -háti (3), s elég sok ezek között a 68. J. SOLTÉSZ Katalin 1979. 53.