Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

A névváltoztatásokfoglaikozás szerinti részletesebb bontása (1931, 1933-1934) Foglalkozás Néwáltoztató foglalkozása Apa foglalkozása Néwáltoztató foglalkozása Apa foglalkozása Néwáltoztató foglalkozása Apa foglalkozása 1931 1933 1934 ! Vármegyei, városi alkalmazott 23 1 11 1 10 9

1 Értelmiség 5 2 9 3 10 7 MÁV, Posta stb. 3 1 18 2 24 3 Csendőr, rendőr katona 4 1 11 2 13 2 Iparos 10 11 9 19 58 27 Kereskedő, vállaik. 2 3 2 11 9 Földműves, munkás 6 5 3 3 20 14 Egyéb 1 2 5 15 io| A három év adatait összevetve két foglalkozáscsoport esetében találunk jelentős eltérést. Az egyik a vármegyei tisztviselői és alkalmazotti réteg, ahol 1931-ben a legnagyobb, arányaiban pedig rendkívül magas a változtatók száma, s ez egyértelműen a polgármester kezdeményezte „évfordulós" néwáltoztatások hatása. Ezután, éppen az országos fellendülés éveiben (1933-34), jelentős a csökkenés. Mivel négy év alatt nem cserélődhetett ki alapvetően az alkalmazotti réteg, már csak egyre kevesebben változtatták nevüket, ugyanis 1931-ben itt már végbement a névmagyarosítás, ami ugyan erőteljes propaganda hatására még tovább folytatódott, de már nem haladja, nem is haladhatja meg azt. A többitől eltér még a földműves-, munkásréteg, ahol az átmeneti 1933-as csökkenés után nagyarányú növekedésnek vagyunk tanúi. Az összesített eredményekből kiderül, hogy a város polgárai közül azok alkotják a névmagyarosítók döntő többségét, akiknél valamilyen „testületileg gyakorolt ráhatással" számolhatunk. így a közigazgatás, a MÁV, a Posta, a fegyveres testületek esetében az állam, az igen nagy számú iparosnál pedig az ipartestület közvetlen hatását kell keresnünk. A néwáltoztatás elvileg önkéntes döntés eredménye, de éppen az említettek esetében érheti őket erőteljesebb külső késztetés. Kényszerítésről nem beszélhetünk, de elvárásokról igen, « az alkalmazottak