Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

nyékhez. Ezekben a rendeletlekben a névmagyarosítás szorgalmazása mellett fontos kitétel volt, hogy kényszerítés semmilyen formában sem történjen. A miniszterelnök 1897 végén a megyék főispánjaihoz írott levelében a következőket mondja: „. . .igen kívánatosnak tartom, hogy minél több magyarnak legyen a neve is magyar, s ez irányban különösen azok hívatvák a példaadásra, kik mint hatóságok, közintézetek fejei és elüljárói, közszerepet viselnek."

24 A levél a továbbiakban megadja a névmagyarosítás elősegítésének módszereit is: „Meglévén győződve, hogy Méltóságod is át van hatva ezen ügy fontosságától és nemzeti szempontból nagy horderejéről, felkérem, hogy a névmagyarosítást a kormányzata alatt álló törvényhatóságban bizalmasan,és nem hivatalos úton a rendelkezésre álló eszközökkel támogatni és tapintatosan elősegíteni szíveskedjék.

25 A rendeletek és a miniszterelnöki levél hatása 1898-ban jelentkezik, s Baján az állami anyakönyvezés bevezetése után az első névváltoztatásról szóló bejegyzés ebből az évből való. Hárman váltak meg korábbi nevüktől — mindhárom név német —, közülük egy zsidó vallású. Ezt követően a névmagyarosítás állandó jelenséggé válik — bár továbbra is igen kis számú —, ami a megerősödő, a század végétől meghatározóvá váló magyar nagyhatalmi nacionalizmus jeleként értékelendő. A Bánffy-kormány nemzetiségi politikájában az elrnagyarosítás külső megnyilvánulásai is jelentős szerepet kaptak, a helységneveket központilag megváltoztatták, és mint láthattuk, szorgalmazták a 23. A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásiügyi miniszter rendelete a tanfelügyelőségeknek: »A központi névmagyarosító társaság elnöksége azon kérelemmel fordult hozzám, hogy nevezett társaság által egyengetett úton lendületet vett névmagyarosítás ügyét támogassam. Minthogy ezen kérelem megérdemli a méltatást és pártolást: fölhívom a tanfelügyelő séget, hogy tankerülete részéről a jelzett társaságnak a fönt említett óhajtásban nyilvánuló törekvését, kerülve természetesen minden pressziót, hatályosan támogatni szíveskedjék. Wlassics s. k. Pf 1896. szeptember 11. —A pénzügyminiszter rendelete Pf 1896. szeptember 12. —A Magyar Királyi Államvasutak Igazgatóságának felhívása Pf 1896. szeptember 13. — Érdemes hosszabban idézni DARÁNYI Ignác földművelésügyi miniszter körrendeletét is: Ji központi névmagyarosító társaság nevében annak elnöke, TELKES Simon [. . .] azon kérelemmel fordult hozzám, hogy a törvényhozás által egyengetett úton lendületet vett névmagyarosítás ügyét részemről is támogassam. Minthogy a nevezett társaság zajtalan, hazafias működése teljes méltánylásra tarthat számot, részemről szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy a névmagyarosítás ügyére a vezetésem alatt álló tárca köréhez tartozó tisztviselők és alkalmazottak figyelmét fölhívjam. Hozzá kell tennem, hogy az illetőkre erkölcsi kényszert gyakorolni, magamat följogosítottnak nem érzem." PF 1896. november 8. 24. BmL, Baranya vármegye föisp. ir. 928/1897. 25. Uo. — Megköszönjük Nagy Imre Gábor levéltárosnak, hogy a Pécsi Figyelőben megjelent újságcikkekre és Bánffy miniszterelnök levelére felhívta figyelmüket