Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

családnevek magyarosítását. A politikai élet rezdüléseire érzékenyen reagáló névmagyarosítás éppen a mélyülő kormányválság éveiben, 1903-ban és 1904-ben kiugróan magas, és 1904-ben a korábbi esetekhez viszonyítva közel hétszeresére nő, s az első világháború évei alatt sem áll meg. Az elhagyott idegen hangzású nevek között feltűnően sok a német (60), ezen belül a zsidók hordozta német (35). A szlávok névváltoztatása számszerűen meghaladja (36) a keresztény német nevű magyarosítókét (25), ha azonban a névtípusvizsgálat eredményeihez viszonyítjuk (szláv 38%, német 26%), akkor az arányoknak megfelelő. Rendkívül magas azonban a zsidó vallásúak névmagyarosítása (35%), hiszen a népszámlálási eredmények szerint a lakosság 10%-át adják. Bár a korban az antiszemitizmus meglévő jelenség, névmagyarosításukban a magyarsággal való azonosulás megnyilvánulását kell keresnünk, nem pedig védekezést. A zsidók névváltoztatása országos méretekben is nagyon magas, 60-70% körül mozog. (A nagyvárosok, de különösen Budapest jóval nagvobb számú zsidó polgársága növeli meg a bajaihoz képest az arányokat.) 6 A korszak névmagyarosításai a város lakosságának igen kis részét érintették csak, a kiadott 100 engedély következtében 174 embernek változott meg a neve. A néwáltoztatók foglalkozásának vizsgálata szerint számszerűen az iparosok vannak a legtöbben (44), őket követik a közalkalmazottak és az értelmiség (25), majd a vállalkozó- kereskedőréteg (17) és végül a földművesek és munkások összesen 4 engedélyezett névváltoztatással. A keresők foglalkozás szerinti népszámlálási adataihoz viszonyítva ezeket a számokat, az arányok megváltoznak, és a közalkalmazottak, az értelmiség 4%-át, a vállalkozók, kereskedők 2%-át, az iparosok 1%-át, a földművesek és munkások 0,3%-át érintette.

27 A közalkalmazottak és az értelmiség magas arányát az erre a rétegre jellemző nagyobb fokú asszimilációval magyarázhatjuk, s a névváltoztatásra szólító propaganda is őket érintette meg elsősorban. A foglalkozásokon belüli névtípusok eloszlása tovább árnyalja az eddigi képet. (L. IV. táblázat) 26. KOVÁCS András 1984. 9. — PALATÍNUS József 1939. 225. 27. Az 1900. évi népszámlálás. Általános népleírás községenként. — Az 1910. évi népszámlálás. Általános népleírás községenként. 1917. —Az 1920. évi népszámlálás. Általános népleírás községenként. 1923. —Az 1930. évi népszámlálás. Általános népleírás községenként. 1932. —Az 1941. évi népszámlálás. 2. Demográfiai adatok községenként 1976.