Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

vű népességet mutatnak. Mindezt több tényező együttesen eredményezi. Egyfelől Németország külpolitikai sikerei, a német befolyás növekedése elősegítik, hogy a magyarországi német kisebbség egy része be is vallja nemzeti hovatartozását, másfelől azonban az egyén foglalkozásán keresztül ható elvárás — különösen a közalkalmazottak, városi és megyei tisztviselők és az értelmiség esetében, ahol nagy számban vannak jelen német nevüek — a német nevek csökkenéséhez vezet. Emellett azonban— éppen az erőteljes német propagandával szemben — egyesek nevük elhagyásával kívánják kifejezni a magyarsággal való teljes azonosságukat. Ez egyúttal az asszimiláció végső mozzanata. NÉVMAGYAROSÍTÁSOK 1895 ÉS 1919 KÖZÖTT Meglepő, de a millennium évében Baján senki sem változtatta meg nevét, pedig az egész országra kiterjedő ünnepségek, lelkes hazafiság minden alapot megadtak arra, hogy a város idegen nevú polgárai így is kifejezzék a nemzettel való azonosulásukat, az ezeréves honfoglalás, a magyar történelmi múlt vállalását. A névmagyarosítás érdekében a különböző minisztériumok vezetői 1896 végén — a Központi Névmagyarosító Társaság felkérésére, de természetesen a kormányzat jóváhagyásával — körrendeleteket küldtek az irányításuk alatt álló intézmé«