Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

Igaz ugyan, hogy a születési anyakönyveket 1945-ig néztük át, ám az utolsó bejegyzés 1984-ből való, gyakorlatilag tehát a névváltoztatásokat egészen napjainkig tudtuk követni. Bajaszentistván községet 1930. október 30-án csatolták Bajához. Lakóinak névváltoztatásait az egyesítésig természetesen külön anyakönyvezték. Ezeket az adatokat hozzáadtuk a baj alakhoz, mert a későbbiekben azokkal együtt szerepelnek. Az anyakönyvek tartalmazzák azokat a legfontosabb adatokat, melyek a névváltoztatások árnyalt értelmezéséhez szükségesek, és alkalmasak arra, hogy a fő tendenciákat egy város esetében megvizsgálhassuk. Nem állnak rendelkezésünkre azonban más helységekből származó statisztikák, melyekkel a bajai anyagot összevetve hasonló vagy lényegesen eltérő, éppen ezért kifejezetten helyi jellegű jelenségekre rámutathattunk volna. Néhány évben a Központi Statisztikai Hivatal elvégezte az országos összesítéseket. 1927-től (az 1930-as év kivételével) 1932-ig találtunk olyan adatokat, melyek városonként közlik a Budapesti Hírlapban közzétett névváltoztatások alapján az érintettek számát. A törvényhatósági joggal felruházott városok adataival összehasonlítva feltűnő, hogy Baja előkelő helyet foglal el a névváltoztatások számát tekintve, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ország legkisebb törvényhatósága. A számok azonban csalókák, hiszen Kecskemét, Hódmezővásárhely esetében kevés a névváltoztatás, aminek az az oka, hogy e városok polgárainak nagyobbik hányada magyar, pontosabban — hiszen témánk szempontjából ezt kell vizsgálnunk — magyar nevű. Itt kell felhívnunk a figyelmet egy fontos terminológiai kérdésre. Névváltoztatásokról beszélünk és nem névmagyarosításról, holott ezek adják vizsgált anyagunk túlnyomó többségét. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a főként esztétikai szempontú, magyar név újabb magyarra cserélésének eseteit sem, bár ezek névtani magyarázatot igényelnek, ezért a korszakonkénti elemzésnél nem vettük figyelembe. A bajai születésűek névváltoztatásainak rendszerezését nem az összes érintettre vonatkozóan végeztük el, hanem a kiadott belügymimsztériumi engedélyek alapján, így a különböző szempontú elemzéseknél (névtípus, foglalkozás, vallás stb.) elkerülhettük, hogy a családnagyság módosító tényező lehessen. Tettük ezt azért, mert egy engedélyszámon több, akár 6-7 személy is szerepelhetett, holott ez egyetlen ember, a családfő egyszeri elhatározása volt. A névváltoztatásban érintett személy lényegesen több (2381 fő), mint a kiadott engedélyek (1257 db) száma. A feleségek neve is megváltozott férjükkel együtt, tovább növelve a megváltozott nevek körét. A megváltoztatott idegen hangzású neveket három nagy típusba soroltuk: szláv, német, egyéb. A negyedik csoportot a magyar nevek