Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

visszaszorult Kecskeméten, s a földművelés, adózás (előfogat) és a közlekedés igényeinek kielégítésére korlátozódott. A korlátozó rendelkezéseknek volt köszönhető, hogy kevesen tartottak juhot is. A családok 94%-a nem foglalkozott juhtenyésztéssel. 119 családnál (3%) volt kisebb juhállomány: 1-50 db juhszám. 50-nél nagyobb számú juhállománnyal 111 család bírt. (150-200 db-os állománya 10 családnak, 200-300 db-os állománya 4 családnak volt és mindössze 1 családban volt 400 db feletti juhszám.)

48 Igen sokszínű a kép tehát — az össszeírt háztartásokat illetően — a jövedelem szempontjából is. Annak megállapítására, hogy pusztán jövedelmükből hányan és milyen szinten tudtak megélni a 19. század közepén Kecskeméten, a dolgozat nem vállalkozhatott. Arra viszont igen — a számítógép segítségével —, hogy jövedelmük alapján hányan tarthattak számot választójogra. A számítások szerint mintegy 1.887 családfő léphetett volna fel választójogi igénnyel jövedelmét figyelembe véve. (Természetesen a nőket kivéve. Ez a szám azonban még bővül azoknak a nemeseknek a számával, akik jövedelem alapján is nyerhettek választójogot.) Ez elég jelentős szám még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy közöttük olyanok is vannak, akik a birtok alapján is számíthattak választójogra. Kizárólag jövedelem alapján azonban összesen 1.225 gazda kaphatott választójogot. Megdöbbentő, hogy ezen az alapon ugyanakkor mindössze 9-en vétették fel magukat a választói névjegyzékbe. Legnagyobb arányban ezen a rétegen belül mutatható ki a felkészületlenség, a törvények megértésének hiánya, vagy egyszerűen a bizalmatlanság, bizonytalanság. Nem hittek abban, hogy a jövedelmük — a nem tulajdonosi létük —jogot adhat nekik a politikai életben való részvételhez, hogy érdekeiket ők is kifejezésre juttathatják a választásokon. A kor szemléletében gyökerezett, hogy csak a saját föld megléte tett valakit kizárólagos birtokossá. A gyakorlatban ugyanis még mindig élt az a szokás, hogy a tanács elvehette a haszonbéres földet attól, aki nem fizette rendesen a bérleti díjat, és más, megbízhatóbb egyénnek adhatta belátása szerint. Ennek a rétegnek is biztosítva volt tehát a 48. Csernus Mihály 650 db juhot tartott, mellette azonban volt 222 hold szántója, 600 hold árendás földje, 8 kapa szőlleje, és 2 malma is. A gazdálkodásban 2 szolga segített, a ház körül 2 szolágló dolgozott. A juhok mellett jelentós volt a nagyállatállománya is. : 10 db jármos ökör, 2 fejős tehén, 4 hámos ló, 6 méneses ló. Mindehhez a városban 650 négyszögöl fundusos ház társult A tiltó rendelkezések ellenére olyan is volt már ebben az időben, aki föld nélkül tartott állatot Pl. az 1. tized 41. hsz. alatt Ballá Jánosnak házán kívül csak 11/2 kapa szőlleje volt, voltak viszont állatai: 2 db jármos ökör, 2 db ló és 110 db juh. Döntő többségében azonban azoknak volt nagyobb juh- és nagyállat-állománya, akik jelentős földterülettel is rendelkeztek.