Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

az összeírok, míg a juhok után egyenként 1 vfrt-ot. 1.990 db marha, 2.625 db ló és 16.531 juh volt a házzal bíró nem nemes háztartások tulajdonában Kecskeméten 1848-ban.

47 Hogyan oszlott ez meg háztartásonként? (L. VIII. táblázat) 47. Ez a mennyiség a korábbi századokhoz viszonyítva az állatállomány jelentós csökkenését mutatja. A 19. század közepére tehát a földművelés nagyarányú előretörését figyelhetjük meg az állattenyésztés rovására. A fenti számok azonban nem tükrözik a városban akkor jelenvolt állatok összes számát. Gondoljunk csak a nemesek nem lebecsülendő állatvagyonára és magának a városnak az állatvagyonára. Már a 18. század végén meghatározta a város elöljárósága, hogy bizonyos nagyságú földterület mellett mennyi állatot tarthatott valaki. Egy 1798-as rendelkezés szerint 20 hold föld mellett 60 juhot tarthatott az illető birtokos, emellett a .közterhek viselésére" 3 lovat. .100 zsák avagy hold föld vagyon birtokában 300 Juhot, 4 ökröt és 3 lovat" engedélyeztek. 200 zsák föld mellett 550 juhot. 6 ökröt 3 lovat 300 . 750 juhot, 8 ökröt 3 lovat 425 . 1000 juhot 12 ökröt 4 lovat bírhattak a kecskemétiek. (Kecskemét szabályrendeletei 2. köt 71-73. o.) Akiknek a városban nem volt házuk, sem földet sem juhot nem bírhattak. Ezt a rendelkezést még a 18. sz. végén hozták, de megújították 1810-ben és 1819-ben is. A marhák számára akarták ekkor megkímélni a legelőket, ezért szabtak határt a Juhtenyésztésnek.