Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

azonban az 1848-as nemesi vagyonösszírás nem szolgáltat adatokat. Feltételezhető ezen a jogalapon is szép számmal nyerhettek volna választójogot a nemesek, ha tényként fogadjuk el Rácz Istvánnak azt a megállapítását, hogy az alföldi nemesek haszonbéres földjei 7-8-szorosan meghaladták a saját földtulajdont.

33 A pénztőkéből szintén származhatott jövedelmük a nemeseknek. A készpénz felhalmozása azonban nem öltött nagy méreteket a nemesek körében. A városlakó alföldi nemesek közül Debrecenben, Kecskeméten és Nagykőrösön kisebb tételekre bukkanl, amiket helybeli polgároknak, vagy a városi tanácsnak adtak ki kamatra. A nemesi társadalom belső rétegződését nemcsak a vagyoni viszonyok alakították, közrejátszott benne foglalkozási összetételük is. A túlnyomó többség mezőgazdasággal foglalkozott, s parasztpolgárként élt. (Kecskeméten 1809-ben 84.6%-uk, 203 fő.) A többiek iparral foglalkoztak, vagy értelmiségi pályán működtek. (1809-ben pl. 24 iparos nemest írtak össze, 1843-ban már csak kettőt.) A kereskedő foglalkozást a nemesek kevésbé keresték, egyrészt a tőkeszegénység, másrészt szemléleti tartózkodás miatt. így választójogi alapként a nemesek esetében a kereskedés, a gyár egyáltalán nem, az ipar is csak igen elvétve jöhetett számításba. Egyedül az értelmiségi pálya volt még az, amelyik a nemeseknél — a birtok és a jövedelem mellett — számításba jöhetett, mint képesség! alap. A műveltségnek fontos szemléletformáló szerepe volt már a 19. század elején is. Társadalmi tömegigényt ekkor azonban még csak az írás-olvasás tudása volt. A magasabb képzettség, jogi műveltség, vagy nyelvismeret a közpályákon való érvényesüléshez nyithatott kaput. A városlakó nemesek az Alföldön, így Kecskeméten is, elsősorban a városi vezetésben vettek részt. A vagyonösszeírásban sajnos az értelmiségi foglalkozást sem tüntették fel következetesen, mert mindössze 4 nemes városi tisztviselőt, 1 ügyvédet és 2 mérnököt jegyeztek be. Ennél azonban jóval több volt a nemesi értelmiség aránya. (Csak 1809-ben 33. Kecskemétnek a 19. szazad közepén 160.000 hold határterülete volt. Az összeírások szerint a házzal bíró nernesek és nem nemesek szántóföld nagysága mintegy 18.305 hold volt összesen. A nemes gazdák árendás földjei 105.931,5 holdat tettek ki. Ez összesen eddig 124.236,5 hold. Ide kell számítani a szőlöbírtokokat is. A két társadalmi réteg kezén 5.483 kapa szóló összpontosult. Ha 1 kapa szólót 200 négyszögölben számítunk 1 holdat pedig 1.200 négyszögöllel, akkor a szőlőbirtokok nagysága kb. 913 holdat tett ki. Összegezve az eddigi területeket 125.149,5 holdat kapunk. Ha igaznak vesszük azt a szakirodalmi állítást, hogy a nemesek árendás földje hétszerese v. nyolcszorosa volt a szántónak (ami 3.869 hold volt) — 3.869 x 7 = 33.083 hold nemesi árendás földterületet kapunk. Ezt hozzáadva a már eddig számítottakhoz 158.232,5 hold földterület áll össze. A 160.000 határterülethez hiányzó földmennyiség a város saját legelőbirtoka lehetett. Elméleti számítással tehát úgy látszik, elfogadható az a megállapítás Kecskemét esetében is, hogy a nemesek árendás földje kb. 7-szerese volt a szántóföldjük nagyságának.