Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

11 értelmiségi pályán dolgozó nemest írtak össze.) A városi tisztikar fizetési jegyzékéből kitűnik, hogy 1847-ben, több mint 50%-uk nemes volt. A nemes családok a 19. század elejétől egyre inkább iskoláztatták fiaikat, s nem kizárólag a tulajdonból, a birtoklásból kiszorult ifjakat küldték felsőbb iskolába, a vagyonosabbak legalább úgy igyekeztek — főleg jogi — műveltséget szerezni, mert ez lehetőséget biztosított a közpályákon való érvényesülésükhöz. Az iskolázott nemesség mégis általában az otthoni gazdaságban érezte jól magát és nem fejlődött értelmiségi réteggé. Gondolkodásuk középpontjában a gazdálkodás állt. Szemléletükben tehát hasonlóak voltak a városlakó nemesek és a parasztpolgárok. Ugyanakkor a nemesi magatartásban éltek az előjogok gyakorlásának az igényei. A birtokos nemeseknél ez abban nyilvánult meg, hogy nemesi szabadságuknak elsősorban a jövedelemnövelő funkciója érvényesült, míg a birtoktalanoknál a terhek alól való mentesség igénye fogalmazódott meg. Egység és sokféleség jellemezte tehát Kecskeméten is a nemesi társadalmat, s az egység és sokféleség egymással párhuzamosan jelentkezett. Egységesek voltak a nemesi kiváltságok bírhatásában, de a birtok és a foglalkozás már rétegző szerepet töltött be a nemességen belül is. A történetírás elsősorban a rétegek jellemző vonásait keresi, s eléggé óvakodik birtokhatáraik statisztikai érvényű megjelölésétől — hogy miért, erre példa lehet a nemesek összeírása Kecskeméten is —, hiszen társadalmi állásukat, súlyukat a birtoknagyság mellett komolyan meghatározta nemcsak az értékesítési lehetőség, a város szokásjoga, hanem sok egyéb mellett a politikai életben vitt szerepük is. A nemesek — láttuk — a régi jog mellett vagyoni, de sok esetben jövedelmi, ritkábban értelmiségi képességi alap szerint is élhettek képviselőválasztási jogukkal. A választójogi törvény a nemeseknek plurális választójogot biztosított, ezzel mintegy kompenzálva a törvény előtti egyenlőség és közteherviselés törvénybe iktatását. A nemesek közül azonban csak kevesen éltek Kecskeméten a régi — nemesi —jogon követválasztási jogukkal. A 152 nemesi háztartásból mintegy 117-ből élhettek volna ilyen alapon választójogukkal. (A többi női családfő volt, de még ezek számát sem vethetjük el egyértel-