Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

A nemesek házon kívüli birtokösszetevot csak szántóval bírt: csak szőlővel bírt: csak malommal bírt: földdel és szőlővel bírt: földdel és malommal bírt: szőlővel és malommal bírt: föld, szőlő, malom: házon kívül semmije nem volt: 39 család 30 család 3 család 15 család 29 család 54 család Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nemesek igen nagy háztelekkel bírtak. Nem volt ritka a 4-500Q-öles fundus, de volt 900, sőt lOOOQ-ölnél nagyobb háztelekkel bíró nemes is, pl.: a 4. tized 1235. sz. Szeles Jánosné háztelke 1.138Q-ölet tett ki. Az átlagos háztelek a parasztgazdák, a házzal bíró lakosok esetében 250Ü-Ö1 körül mozgott Kecskeméten 1848-ban. A házak értékét források hiányában nem lehetett megállapítani, így csak feltételezhetjük, hogy a nagy háztelken viszonylag értékes házuk állt a nemeseknek. Ha a birtokösszetevőket figyelembe vesszük, azt mondhatjuk, hogy a 170 nemes háztartásból szinte mind kaphatott a birtok (szántó, szőlő, ház) alapján választójogot, még azt a 29 családfőt is ideszámítva, akiknek csak házuk volt, mert elméletileg ezek a házak is érhettek 750 váltóforintot, ami a cenzushatár volt.

32 Hogy a jövedelem, mint választójogi képesség! alap szerint hány nemes kaphatott volna választójogot nem lehetett megállapítani. A jövedelem cenzusnál vették ugyanis figyelembe az árendás földet, az ezekből származó jövedelmet és az állatvagyont. Ezekre vonatkozóan 32. A családfenntartó nemes nők, asszonyok számát, a 170 családból 35, sem mellőzhetjük, csak a számot, s nem a női mlvoltot magát, mert ha voltak fiai, ők már élhettek a követválasztás jogával.