Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

Az összeírásban szereplő vagyonokat (állatok, szántófőid, árendás föld, szőlőterület, malom és az ipari tevékenységre utaló mesterség 1., 2., 3. rovatok adatait) hasonlítottam össze az 1848: V. tc. cenzusértékeivel. Az egyes személyek vagyonértékeinek kiszámításához segítségemre volt egy újabb forrás. Kecskemét város tanácsa és választott polgársága 1848. május 15-én „Tisztújításra vonatkozó rendszabályok"-^ fogadott el. Ebben, hogy az összeírást végző „kerületi választmányok által a birtokbecsülés iránt egyformaság gyakoroltassék" meghatározták a különböző minőségű szántóföldek értékét.

25 2 50-től 150 váltóforintig terjedt az egyes földterületek holdja. A haszonbéres föld után holdanként 1-5 váltóforint jövedelmet számítottak. A szarvasmarha és a ló értéke egyaránt 10 váltóforint, a birka ára pedig darabonként 1 váltóforint volt. Nem volt okom kételkedni abban, hogy a követválasztásnál a választói jogosultság megállapításakor ugyanezeket az értékmutatókat használták. Mivel azonban az összeírásban a föld minpségére nem történt utalás, a birtokolt föld értékének megállapításánál középértékkel kellett számolnunk: 200 vfrt/holdat véve alapul. Ugyancsak átlagértékkel számoltunk a haszonbéres földek esetében, itt 3 vfrt-ban szabva meg 1 hold haszonbéres földből származó jövedelem értéket. Ezeknek az adatoknak ismeretében most már a törvény cenzuskategóriái szerint kellett kiszámítani, hogy az egyenként összeírt gazdák 25. „A városföldi birtokra nézve 3 osztály állapíttatik meg, — a legjobb minőségű, föld holdjának ára 250 váltóforintokban, középminóségűé 200 vftokban, a gyengébbé 150 vftokban. Monostorra nézve pedig 2 osztály állapíttatván meg, a jobb minőségű föld holdjának ára 150 fvtban, az alábbvalóé 100 vftban rendeltetik fölvétetni. Végre a szőlők értéke minden az adókivetési könyvecskében feljegyzett egy kapa szőlő után 300 vftban határozta tik meg." A tisztújításhoz készített választói névjegyzék összeállításánál a jövedelem cenzusnál vették figyelembe a haszonbéres földeket és az állatállományt: .... mivel a haszonbéres birtokok, milyenek a lakosság irányában még Borbás, Szent-Király és Alpári puszták is tekintendők, az a/ alatti képesítő rovatba (ingatlan: ház és szántó) nem számíthatók: itt vétetnek figyelembe, és pedig egyformaság tekintetéből — Borbás, Szent-Király, alpár és ágasegyházi pusztabeli részbirtokok minden holdja után biztos jövedelemként 5 vfrt, a többi ideiglenes haszonbéres birtokok holdja után pedig 1 vfrt, végre minden darab ló, vagy marha után 10 vfrt, minden darab birka után 1 vfrt vétessék fel." BKML ÍV. 1601/b Tisztújítási iratok 1848. Hirdetmények.