Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

a „birtok, kézművesség, gyár kereskedés, jövedelem, értelmiség, régi jog" valamelyike szerint bírhattak-e választójoggal és hányan. Mivel a választójogi törvény a vagyoni és jövedelmi cenzus értékét ezüst (vagy pengő) forintban adta meg, át kellett számítani az egyes háztulajdonosok vagyonát, jövedemét váltóforintról pengőforintra. Az átváltási arány 1:2.5, vagy is 1 pengőforint 1848-ban 2,5 váltóforinttal volt azonos értékű.

26 Az egyenkénti elemzést, tehát hogy ki és milyen, illetve hány alapon részesülhetett választójogban — külön erre az adatbázisra épülő, ezeket az ismereteket felhasználó program alapján — számítógép végezte el. (Tehát az összeírásban szereplő 3.742 háztulajdonost, és a hozzátartozó mindenegyes adatot fel kellett vinni a számítógépre.)

27 Ezzel a számítógépes feldolgozó módszerrel egyrészt adatokat kaptam arra vonatkozóan, hogy a különböző választójogi alapokon hányan voltak jogosultak a képviselőválasztásra, másrészt összeállt a házzal bíró lakosokról egy vagyonszerkezeti adatsor, ami a kecskeméti gazdák gazdasági erejét tükrözte. A kapott gazdasági, társadalmi szerekezetbői kiindulva elemeztem a választásra jogosultakat, a gazdasági erőt, társadalmi hovatartozást hasonlítottam össze a törvény cenzusértékeivel. Kik és hányan élhettek tehát a képviselőválasztás jogával Kecskeméten? Az 1848: V. tc. l§.-a szerint meghagyták ezen politikai jogok élvezetében azokat, akik „az országgyűlési követek választásában eddig is szavazattal bírtak". Kecskeméten elsősorban a helybeli nemeseket számították ide, amint ez kiderült a törvény szövegének magyarázatára május 26-án közzétett hirdetményből. Bár a választójogi törvény a nemesek egészének megadta a jogot a követválasztásban való részvételhez, érdemes megvizsgálni, hogy a nemesek bírtak-e olyan vagyoni, jövedelmi, műveltségi potenciával ami őket a címen kívül is választójoghoz juttatta volna. (Nem feladata a dolgozatnak a kecskeméti nemesek teljes gazdasági, társadalmi szer26. BKML IV. 1510/a Főpénztári bevételi és kiadási lajstrom 1847/48. évre 5. old. „1848. júl. 15-én fópénztárnok Bóbis Sándor urnák az adószedői cassamból által adtam egyszáz pengő forintot, azaz váltóban 250 írt." 309. old.:"városi orvos fizetése 300 pft, vagy váltóban 750 vfrt." A főpénztárnokí bevételi és kiadási lajstrom 1848/49. évi kötetében a 247-254. old. .Salariumok" címszó alatt Hornyik János főjegyző és Kocsis József orvos fizetésénél tüntették fel az átváltási arányt. Ezek szerint is 100 pengó forint egyenlő volt 250 váltóforinttal. 27. A programot LEITEM György — a Traverz kecskeméti gyár gyártásfejlesztési osztályának vezetője — programozó szakember készítette ő vitte fel gépre az adatok nagy részét és a kész eredményeket rendelkezésemre bocsájtotta. Közreműködéséért, munkájáért ezúton is köszönetet mondok.