Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

kívánt felmentést „az országgyűlés közelsége s a tisztújítási munka befejezésének bizonytalan volta miatt".

16 A választmány tehát megkezdte munkáját, tagjai letették a törvényben foglalt esküt. Első ülésükön kinevezték a két választói kerületbe a két összeíró bizottságot, melynek feladata volt a „választói képességet igénylök" összírása. (Tehát csak azokat írták össze, akik előttük megjelentek) A központi választmány állapította meg az összírások helyét és időpontját. A tisztújításhoz is össze kellett írni a választópolgárokat, mivel azonban az országyülési választójog szélesebbkörű volt, mint a tisztújításhoz szükséges választójog, újabb összeírásra volt szükség. (Az I. kerületi összeíró bizottság tagjai lettek: Decsy János, Király Károly, Szappanos István, jegyző pedig Buttinger Antal, a II. kerületben a bizottság tagjai: Nagy László, Ruza János, Csorba Mihály, jegyző: Buza Kiss Mihály voltak.) Az összeírás helyei: az I. kerületben a Kaszinó épületének belső szobái, a II. kerületben Kovács László úr háza. A választás helyszinéűl az I. kerületben a Kaszinó nagytermét, a II. kerületben a városházát jelölték ki. A legnagyobb gondot az összeírás időpontjainak kijelölése okozta. A törvény a választási eljárásnak a lakossággal történő részletes ismertetésére 21-30 napot, a választók összeírására 14 napot írt elő. A központi választmány a törvényszabta határidőkkel nem látta biztosítottnak az országgyűlés kitűzött idejéig a választás lebonyolíthatósá

: gát, s ezért a lakosság tájékoztatására 3 napot (május 28-30), az összeírásra 7 napot (május 31-június 6), a választók névjegyzékének közzétételére, s az esetleg felmerülő kifogások elbírálására 2 napot (június 7-8) írt elő. Az összeírásra a város lakói a kijelölt helyeken reggeli 8 órától 12 óráig jelentkezhettek. Nyomtakésosan felhívták a figyelmet arra, hogy aki a „kitűzött 7 nap alatt magát nemjelentenáX az többé követválasztói képességét nem követelhet".

17 Azok pedig, akiket az összeíró bizottság a követválasztói képességtől elmozdított, vagy a kifogásoltak jegyzékébe vett fel, a központi választmányhoz fordulhattak jogorvoslatért. Kecskemétnek ebben az időben még nem volt önálló sajtója — az első helyi lap, a Kecskeméti Lapok 1868. október 3-án látott napvilágot 16. Annyi módosítást tettek, hogy a választmány elnökének a főbírót, Nagy Lajost nevezték ki, aki azonban magáról a fóbíróságról is lemondott, mivel a nádor kir. táblai ülnökké nevezte ki. (20 éves hivatalnokoskodás után távozott a város életéből.) A megürült főbírói hivatalra Csányi Jánost választották meg a tisztújításig, így ő maradt a központi választmány elnöke is. BKML ÍV. 1504/a Tanácsülés! jegyzőkönyv 1848. május 26. II. köt. 1616. sz. (164-165 p.) 17. BKML IV. 1602 Kecskemét város Központi Választmányának iratai. A választmány jegyzőkönyve 1848. május 26.