Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

—, ennek híjján nem volt kis feladat a lakosság széleskörű és részletes tájékoztatásának megszervezése. A választásai kapcsolatos mindenféle hirdetmény a középületeken és más nyilvános helyeken függesztették ki. Külön-külön írásban kérték fel az egyházak vezetőit (Hoffmann János rk. prépostot, Fóris Ferdinánd ferencrendi gvardiánt, Hajdzsán Péter görög n. e. plébánost. Polgár Mihály ref, lelkészt és Torkos Károly ág. ev. lelkészt) a hirdetmények szószékekről történő felolvasására, azoknak a lakossággal való tudatosítására. Elrendelték továbbá, hogy a hirdetmények nyomtatott példányait minden családfőnek házanként osszák szét. Figyelmeztetni kívánták ezúton is a lakosságot, hogy „e' tárgyban több meghívást ne várjon hanem a' reájok várakozó díszes poliíicaijog élvezetére az országgyűlési követek választásábani részvét­re siessenek"} 8 A központi választmány május 31-én tárgyalta meg Szemere Ber­talan belügyrriiniszter levelét, mely a követválasztás végrehajtására vonatkozóan adott részletesebb utasításokat, majd Hornyik János vá­lasztmányi jegyző arról számolt be, hogy a választással kapcsolatos kihirdetések május 28-án, vasárnap minden egyházban megtörténtek, és ugyanaznap délután és hétfőn reggel 3.000 példány hirdetményt osztottak ki a lakosok között a tizedesek. Az összeírások 31-én már meg is kezdődtek, tehát alig 4 nappal később, mint ahogy az önkor­mányzati választásra jogosultak összeírása befejeződött. A város elöljárósága június 2-án úgy vélte, hogy a követválasztás június 9-10-én megtartható lesz, a központi választmány azonban, amely szintén ezen a napon tartotta soron következő ülését, úgy döntött, hogy az összeírások idejét 2 nappal meghosszabítja, s az összeírásra ettől kezdve délután 3-6-ig is jelentkezhettek az arra jogo­sultak. Az első két nap tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy a lakosság nem igen tudott eligazodni a két egymást követő összeírás között, mert elég kevesen jelentkeztek: „...miből könnyen következhet­nék azon nem várt eredmény — így a jegyőköny —, hogy a' legdísze­sebb polgár jog a' követválasztasi képesség csak egy töredék keze közt maradna." 1 Ezért, és azért is célszerűnek tartották a határidő meg­hosszabítását, mert az összeírás ideje éppen a pesti vásár idejével esett egybe, ahova a kecskeméti nép a terményeit, állatait vitte fel eladásra. 1848. június 10-én kezdődött és 14-éig tartott Kecskeméten a tisztviselők választása. Polgármesterré választották Hajagos Illést, 18. 1840-től működött Kecskeméten Szilády Károly nyomdája. Itt nyomtatta a város elöljárósága a hivatal vezetéséhez szükséges nyomtatványokat, iratokat, naplókat, itt készültek a választási hirdetmények is. Ezeken felül azonban sok szépirodalmi és ismeretterjesztő mű, színházi plakát stb. került ki Szilády nyomdájából. 19. BKML IV. 1602 A központi választmány jegyzökönyve 1848. jún. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents