Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

felső) kerületbe tartozott a 2., 3., 4., 5. és 11. tized lakossága, a másodikba (vagy alsóba) az 1., 6., 7., 8., 9. és 10. tizedé. A követválasztásnál is elfogadták — Kecskeméten a közügyek intézése terén addig is alkalmazott — „alternatio" elvét, hogy ti., mivel az I. kerületben a református vallású lakosok száma nagyobb volt „ezek válasszanak ref. követet, ellenőrködés tekintetében rom. catholikusokból szerkezendő küldöttség vezérlete alatt, viszont a II. kerületbeliek, hol a rom. cath. vallásúak száma nagyobb, ref. vallásúakból alakítandó küldöttség befolyásával válasszanak rom. cath. követet".

15 A választással, a választás lebonyolításával kapcsolatos elvekről és teendőkről hirdetményt tett közzé a tanács a lakosság tájékoztatása céljából. A középponti választmány megalakítása után a városi tanács és az electa communitas választási ügyben nem intézkedhetett tovább. A kiküldött központi választmány 1848. május 26-án kezdte meg működését. Azon a napon, amikor a tanács István nádor, királyi helytartó — Szemere Bertalan belügyminiszter ellenjegyzése melletti — rendeletét vette, melyben a király nevében Szt. Jakab hava (Július) 2. napjára Pestre összehívott országgyűlésre követei útján Kecskemét várost is meghívta. A városi elöljáróság örömmel fogadta az országgyűlési meghívót, az elsőt a város történetében. Bár az országgyűlés kezdetének időpontjáról a minisztérium felhívásából — amit a hírlapok is közzé tettek — már értesültek, s az országgyűlés ilyen korai összehívásának okát, körülményeit a május 23-i ülésen megtárgyalták, mégis különleges élményt jelentett számukra a meghívólevél, mert benne a város önállóságát látták elismerve. A középponti választmány tagjai tiltakoztak megválasztásuk ellen, ugyanis a törvény szövegével nem tartották összeegyeztethetőnek azt a döntést, hogy a tisztújításra és a követválasztásra ugyanazt a választmányt jelölték ki. A választmány a tisztújítás körül amúgyis halmos teendői mellett nagynak ítélte meg a fizikai leterhelést, s a követválasztással kapcsolatos teendők alól felmentését kérte. Nem kapták meg a 15. Megjegyezték, hogy a rom. kat. vallásúakhoz a nem egyesült görögöket, a reformátusokhoz pedig az evangélikusokat kell még odaszámítani. 1847-ben 40.000 lakosa volt Kecskemétnek, közülök mintegy 25.000 r. kat., 14.000 helvét és ágostai vallású, a többi óhitú volt. BKML IV. 1526 Kecskemét város jogi helyzetére vonatkozó iratok gyűjteménye 1. téka.