Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

A 35 főnyi (22%) zsidó diákság majdnem fele (46%) halasi illetőségű volt. A többiek az ország legkülönbözőbb megyéiből jöttek: Pest, Trencsén, Tolna, Zala, Pozsony, Torontál, Bars, Túróc, Somogy. Ugyanakkor a 35 fős tanulói létszám megtévesztő lehet, ugyanis közülük 14 fő (40%) magántanuló volt. Egy kivételével mindannyian az I—II. bölcsészeti osztályba jártak. A zsidó tanulók a gimnáziumi önképzőköri munkában igen aktívan részt vettek. Az 1866-67. évi kezdeményezés után az 1869-70. tanévben újult meg az egylet, melynek tanári elnöke — választás útján — Jónás János lett. A 24 tagú kört háromféle tevékenységi forma jellemezte: „szépészeti és nyelvgyakorlatok, szavalás és tudományos értekezés**. A gimnáziumi értesítő szerint mindezekre a Jónás János által divatba hozott ún. „kérdőszekrény" adott alkalmat. Kis könyvtárral és 200 forinttal is rendelkeztek.

65 A négy alsó gimnáziumi oszátályban is megszervezték az önképzőkört. A helyi zsidógyerekek az alakulástól kezdve vezetői, rendkívül aktív tagjai voltak a későbbi pályaválasztást és munkaintenzitást is befolyásoló egyletnek. A nevek alapján megállapítható, hogy a kör 30-40%-át ők adták.

66 Gyakran ugyanezen nevekkel találkozhatunk a régiségtár vagy a könyvtár számára kisebb-nagyobb adományt, tárgyat, könyvet felajánlók sorában. A fenti töredékes adatok kapcsán is érdemes arra figyelni, hogy a másság számos jegyét hordozó és 1868 után ortodox programot képviselő halasi zsidók megítélését mennyire meghatározta egy-egy személy közvéleményformáló magatartása. Halason ez konkrétan kimutatható. A jelenleg is álló gimnázium megvalósításáért (1892) talán a legtöbbet munkálkodó Szilády Áronra, református papra, neves tudósra, országgyűlési képviselőre gondolunk, aki tudatosan pártfogolta, taníttatta a zsidó fiatalokat.

67 Erre és egyáltalán a kisvárosi alapokból is kinőtt asszimilációs magatartásra jó példa a már említett Jónás János pályája.

68 1848-ban Halason született, apja Jónás Dávid Jankovácról költözött ide, ahol mészáros, majd kiskereskedő volt. Anyja Präger Katalin, a már szintén megismert családból származott. A szülők gyermeküket rabbinak szánták, aki 65. Uo. 13. o. 66. BKML. Kkh. X. 70. Önképzőköri ir. 1872-1878. Minderre bőv. ld. HATHÁZI Mónika adatgazdag munkáját. Kézirat. Levéltár 67. Ld.: BOGNÁR Zoltán: 1987.; Az áttekinthető, kisvárosi ismeretségi kapcsolatok fontosságára, s a kölcsönhatásokra igen messze nyúló, de konkrét halasi- s más Duna-Tisza közi, mezővárosi-vonatkozású példa lehet Bibó István családtörténete is. V. ö. G. VARGHA Zoltán: 1943. 68. NAGY SZEDER I.: 1936. 96. p. Szilády kapcsán ugyanígy megemlíthető Stern Ábrahám pályája. Ld. uo. 106. p.