Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

nek-közepének nyílt, mindennapi antiszemitizmusára vonatkozó kérdéseinkre — a nyilván több kritikával kezelendő — helyi hiteles, szóbeli források is nemmel feleltek. E kérdés kapcsán is érdemes megemlíteni, hogy a halasi zsidók 1795-től iskolát tartottak fent. Egy dokumentum szerint 1841-ben a magyar tannyelvűség bevezetésére törekedtek, bár alkalmas tanító és tankönyvek hiányában ez nem valósult meg. A későbbi iskoláról Nagy Szeder István a következőket írta: „A Bach-korszakban az iskolára ráparancsolt német tanítási nyelv helyébe Grósz Móric vitte be a magyar nyelvű előadást. Magyarság tekintetében jól megállta helyét ez az iskola, melybe jó hírneve miatt gyakran keresztény gyermekek is jártak.

59

" A helyi sajtó szerint az 1880-as évek antiszemita megmozdulásainak néhány idegen által provokált mozzanata nevetség tárgyává vált.

60 Ennek ellenére az újságban a szerkesztőség nyilvános bírálatot intézett a halasi zsidókhoz, amelyet érdemes idézni:

61 „Tény, hogy van Halason is „zsidókérdés", csakhogy ez sokkal régibb keletű, mint az újabb időben támadt zsidó-hajszák. Ezekkel különben is semmiféle összefüggésben nem áll, mert az az antiszemitizmus, mely leginkább Pozsonyban termetté meg gyümölcseit, német találmány, s nemcsak nálunk, de egyáltalán sehol, ahol magyar nép lakik, meghonosodni nem fog. A mi zsidókérdésünk egészen más természetű, s megvolt már akkor is, mindőn Németországban a zsidó és keresztény még a legjobb békességben lakott egymás mellett. Minden efféle kérdés természetesen abból áll, hogy mi kifogása van az egyik felekezetnek a másik ellen." Három pontba gyűjtötték: 1. Valamennyien német nevet viselnek. 2. Az istentiszteletet németül tartják. 3. Az üzleti köyveket és a levelezést németül vezetik. így sűrűsödik egy pontba a panasz: „t. i., hogy izraelita polgártársaink sokkal inkább németek, mint magyarok, sőt azt lehet mondani, hogy ők tulajdonképpen csak magyarul tudó németek. E három gravamen régen fel van róva a halasi zsidóknak, s itt az ideje, hogy azokat végre gyökeresen orvosolják..." 59. Ö. KOVÁCS József: 1988. 30. p.; BKML Kkh. V. 242. Tan. ir. 79. sz. Schön Leopold 21 éves és Präger József 26 éves zsidók is tagjai voltak annak a 84 fós gyalogos csapatnak, amelyet sorshúzással állítottak ki. 1849. július 26.; NAGY SZEDER I.: 1936. 74-75. p. 60. A zsidóellenességre a sajtóban a következő eseteket találtuk: a nem idevalósi izgatók által is heccelt mesterlegények Istóczyt éltető hangoskodása. Kapitányi utasításra hallgattatták el őkeL Állítólag ismeretlenek éjjel antiszemita falragaszokat készítettek: „Talpra magyar, üsd a zsidót!", „Le a zsidókkal!" stb. Halasi Újság, 1882. okt. 15.; Uo. 1883. szept 2. 61. Uo. 1882. okL 15.