Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

Mint látható, a szerzők és a feltételezhetően általuk kifejezett közvélemény a zsidók német vonásait, a helyitől eltérő idegen életmódját utasította el. Az asszimilációt követelő levél ilyen értelemben következménye a korszak antiszemita megmozdulásainak, és utal a zsidóság és környezetének ellentéteire. Az értelmezésünk szerint aktív kölcsönhatásos viszonyt és nem pusztán egyoldalú beolvadást jelentő asszimiláció helyi mutatói szerint az 1851 és 1895 között születettek és közülük felnőtté válók (kb. évi 10 fő) 12%-a magyarosította a nevét, általában a nagykorúság elérésekor.

62 Az 53 esetből 13%-nyi volt a nők aránya. A további, erősebb és látványosabb kompenzatív funkciójú magatartási formát jelentő kikeresztelkedésre 6 esetet (2 férfi, 4 nő) találtunk az anyakönyvekben. (Más, ennél több esetről is tudunk.) Hárman a református, 1 fő az evangélikus és 2 fő a római katolikus vallásra tért át, átlagosan 42 éves korban. Egy kivételével (1935) 1890 és 1914 között. Ugyanezen társadalmi asszimilációs, viselkedési mutatókhoz tartoznak az iskolázási adatok: a helyi református (al)gimnázium tanulónévsorában 1841 és 1871 között 33 (az 547 fő 6%-a) halasi zsidó diák nevét azonosítottuk. 1848 előtt csupán néhány fő látogatott egy-egy osztályt, bár tanulmányi eredményük kitűnő volt: Hofmeister Illés negyedikes grammatista all fős osztályban a 4 kitűnő közé tartozott az 1845-46. tanévben. Ugyanígy Stern Sámuel is.

63 A gimnáziumot leginkább a földbirtokos szülők gyerekei látogatták. Ismereteink szerint az iparos-kereskedő réteget reprezentáló ifjúság létszáma az 1860-as évektől növekedett meg látványosan. Az 1871-1872. tanévben a szülők foglalkozását tekintve a földbirtokosok álltak az élen (37%), őket követték a kereskedők (18%), majd az iparosok (11%) és az értelmiségi, illetve egyéb foglalkozásúak.

64 Származási helyük szerint a legtöbben (38%) halasiak voltak, 1716 és 5%-uk Pest-, Bács-, Tolna megyéből és az ország egyéb részéről jött. (L. XVI. táblázat) 62. Ld. 51. sz. jegyzet 63. A gimnáziumi tanulók XIX-XX. századi névjegyzéke megtalálható FEKETE Dezső kéziratos munkájában. Szilády Áron Gimnázium. Uo. ld. a jegyzőkönyveket és az anyakönyveket. 64. A Kis- Kunhalasi helv. hitv. lyceum értesítője az 1871/ 2-dik tanévről. Kecskemét 1872. 9-11. o.