Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

Az előbbieket igazolja az is — és egyáltalán nem hat az újdonság erejével -, hogy a vizsgálható apa-fiú intergenerációs mobilitásviszonyt tekintve a fiúk 148 esetből 97-szer (65%) folytatták apjuk kereskedelmi tevékenységét. 58-szor (40%) az apa, fiú és az após is kereskedő volt (L. XV. táblázat). Megítélésünk szerint általában mégsem célszerű családi vállalkozásokról beszélni. A háztartás és a vállalkozás elkülönítése ezt valószínűleg csak közvetetten tette lehetővé. Óvatosságra int az is, hogy ezek az adatok bizonyára inkább csak az elsőszülött fiúk párválasztási gyakorlatára jellemzők, s a mobilitás egyébként is egyéni út volt. NÉVADÁS A személynév a személyiség megjelölését és a többi társtól való megkülönböztetését illetőleg a társadalmi érintkezések lehetőségeit is biztosítja. Reprezentatív halasi mintavételünk a következő időszakok névadási gyakorlatára terjed ki: 1851-1854, 1877-1885. (L. 6. melléklet). A névadásnak nyilván vannak olyan táradalomtörténeti kapcsolatai, indukáló tényezői (pl. az asszimiláció vagy az antiszemitizmus), amelyek közvetve-közvetlenül egy nagyobb vizsgálat alapján jobban kitapinthatók. A zsidó szülőket különösen befolyásolhatta a névadáskor az éppen aktuális helyzet. Ezt mutatja például az, hogy Halason 1851 és 1854 között héber eredetű illetve a zsidók által gyakran használt, tradicionális latin, német nevekkel találkozhatunk: Leopold (4), Ignác (2), Izrael (2), József (2), Móric (2), Mózes (2), Hann! (4), Fáni (3), Resi (2). Összességében 1851 és 1885 között a lányok esetében kb. 21% volt a héber, 38% a germán-német, és 25% a latin eredetű név. Előfordult még görög, magyar és egyéb név is. A fiúk körében a következők voltak a névadási arányok: kb. 38% héber, 21-21% latin, germán-német. Találkozhatunk még görög, magyar, ószövetségi és egyéb nevekkel. Egy kérdésre igyekeztünk még választ találni: vajon az 1880-as évek elejének antiszemita megmozdulásai éreztették-e hatásukat a névadásban?Látványos változást nem tapasztalhattunk, bár mindenképpen figyelemre méltó az, hogy a magyar eredetűnek tartott vagy általában használt Miksa, Aranka, Jolán, Margit név az 1883 és 1885