Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

1711—1745 1745-1769 ~ 5 1/1 o s o Ç r i — <r, • o o o r-1 ~ o 1/1 S r 1 1/1 7 S —• r 1 S S r 1 — 10 16,9 68,8 í 1,6 50 1 1,6 50 4 5 26,6 2 2,5 28,5 3 3,8 60 1 1,3 100 7 21,2 41,1 1 3 50 1 3 50 7 6,5 46,6 3 2,8 42,8 1 0,9 20 4 8 26,6 2 4 28,5 1 7,1 20 — — 17 14,7 2 1,7 2 1,7 — 15 5,9 7 2,7 5 1,9 1 0,3 forintnál nagyobb összeg kölcsönzése csak az első időszakban fordult elő, a másik kettőből teljesen hiányzott, erőteljesen aláhúzza a visszaesés tényét. Ezen a képen alig módosít valamit a XVI. táblázat, amely a végrendeletekben feltüntetett tartozások összege alapján állt össze. A korábban jelzett tendencia csaknem pontosan kirajzolódik. Ami feltűnő, hogy az esetek döntő többségében viszonylag csekély összegről volt szó, és csak elvétve akadt olyan nagyobb tartozás, amely számottevő vállalkozáshoz történő kölcsön felvételére utalhatna. Minden esetleges félreértés elkerülése végett hivatkoznom kell itt az I. táblázat legfontosabb tanulságaira is. Míg 1745 előtt a végrendelkezők nagyobb része a legszegényebb csoporthoz tartozók vagyonát rögzítette, arányuk később nem egészen a harmadára csökkent. Ugyanakkor a kisbirtokosok, részben a középbirtokosok aránya is nőtt. Tehát szó sem lehet arról, hogy itt valamiféle elszegényedés ment volna végbe, sőt a békés évtizedek